Sertésszívvel pótolhatják az emberi szívet

Ez az úttörő jelentőségű xenotranszplantáció (amikor egy másik faj egyedéből ültetnek át szívet) számtalan emberi élet meghosszabbításához és megmentéséhez járulhatna hozzá. Valóban kaphatnának 2021 végén sertésszívet a transzplantációra várók?

Nemsokára elérhetjük azt a célt, hogy sertésekből előállított szívvel oldjuk meg a krónikus donorszervhiányt - állítják egy friss összegző tanulmányban a Massachusetts-i Általános Kórház (MGH) kutatói. A Circulation című folyóiratban közölt elemzésben leírják, hogy a genetikai mérnöktudományban és a gyógyszerkutatásban elért legutóbbi áttörések miként járultak hozzá legutóbb egy olyan transzplantáció sikeréhez, amelyben sertésszívet ültettek be páviánok testébe német kutatók. A xenotranszplantáció (ebben az esetben sertésből ültetnek át szívet egy másik faj egyedébe) számtalan emberi élet meghosszabbításához és megmentéséhez járulhat hozzá, ha sikerül az utolsó nehézségeken is túljutni.

A genetika segít abban, hogy a sertésszívet befogadhassa az emberi szervezet.
A genetika segít abban, hogy a sertésszívet befogadhassa az emberi szervezet. Kép: GettyImages

Gyakran már csak a szívtranszplantáció az utolsó reménye a súlyos szívelegtelenséggel élő embereknek vagy azoknak a betegeknek, akiknek a szívbetegsége semmilyen kezelésre nem reagál.

A tanulmány vezető szerzője, dr. Richard N. Pierson III, az MGH Szívsebészeti Osztályának vezető munkatársa a társszerzőkkel együtt kijelentette, hogy tudományos áttörést értek el a szívvel végzett xenotranszplantációban. A páviánok és más főemlősök (így az ember) immunrendszere idegen szervnek érzékeli a sertésszívet és megtámadja azt, ez pedig szervkilökődéshez vezet. Erre válaszként a tudósok a genetikai mérnöki tudományt hívták segítségül, és ennek köszönhetően olyan sertéseket tenyésztettek, amelyeknek a szerveiből hiányoznak azok a molekulák, amelyek az immunrendszer elsődleges célpontjainak számítanak.

A genetikai mérnöki tudomány segített megoldani a szív-xenotranszplantáció egy másik problémáját is. Korai kísérletekben arra az eredményre jutottak, hogy az emberi vér és a sertések véredényeit beborító fehérjék inkompatibilitása miatt vérrögök alakulhatnak ki. Dr. Pierson és kollégái erőfeszítéseinek köszönhetően olyan sertéseket is sikerült kitenyészteni, amelyek hordoznak egy olyan gént, amelyik emberi thrombomodulin fehérjét termel, ez a fehérje pedig korlátozza a vérrögképződést.

A gyógyszerkutatás is hozzájárult a szív-xenotranszplantáció sikeréhez. A donorszervet befogadó személynek gyógyszert kell szednie, hogy elnyomja az immunrendszerét, nehogy kilökődjön a szerv. "Ám ezek a gyógyszerek nem hatásosak akkor, ha egy sertés szervét helyezik be egy pávián testébe" - mondja dr. Pierson - ezek szerint a hagyományos immunszupresszánsok az embereknél sem lesznek hatásosak ebben az esetben. Ennek a problémának a megoldására dr. Pierson más kutatókkal együttműködve kifejlesztett egy olyan monoklonális antitestet, amelyik blokkolja a CD40 és a CD154 jelű kostimulációs molekulákat. A monoklonális antitestek a hagyományos immunszupresszánsoknál sokkal hatékonyabban akadályozzák meg, hogy az emberek és a páviánok immunsejtjei megtámadják a sertésszervet.

Zárásképpen a Circulation című folyóirat szakmai lektorai feltették a kérdést, hogy ha állati szerveket ültetünk be az emberi szervezetbe, az nem viszi-e át a betegségeket is, és ezt az aggodalmat csak fokozza a jelenlegi koronavírus-világjárvány. "Ez elég valószínűtlennek tűnik" - mondja dr. Pierson. "Az utóbbi 35 évben elvégzett rengeteg kutatás és a kitartó munka eredményeképpen megvalósíthatóvá vált a sertés-ember szívtranszplantáció." A vezető kutató előrejelzése szerint először 2021 végén kaphatnak emberek sertésszívet.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra