Előjelek
Mint azt néhány ismert sportolónk tragédiája is mutatja, a hirtelen szívhalál tünetek nélkül a (legalábbis látszólag) legegészségesebb fiatalokra is lesújthat, öröklött keringési rendellenességek, szívproblémák miatt. Azonban ennél gyakrabban ér utol középkorú vagy annál idősebb embereket, akiknél jelentkeztek már a koszorúér-betegség egyes tünetei.
Épp ezért nagyon fontos, hogy ha valaki azt tapasztalja, hogy egy ideje fáradékonyabb, olykor nehezen jut levegőhöz, a teljesítménye csökken, időnként fájdalmakat érez a szegycsontja tájékán, akkor mielőbb forduljon orvoshoz, vizsgáltassa ki ezeknek a panaszoknak a hátterét. Tünetek jelentkezése nélkül is veszélyeztetettnek számítanak mindazok, akik már átestek szívrohamon vagy egyéb szívbetegséget diagnosztizáltak náluk, és azok is, akiknek már volt korábban defibrillátor alkalmazására szüksége, vagy akiknek közeli hozzátartozója hirtelen szívhalálnak esett áldozatául. A hajlamot, a kockázatot alapos szakorvosi vizsgálatok mutathatják ki.
A kardiológus szakorvos fizikális vizsgálatokkal, EKG, terheléses és 24 órás EKG vizsgálatokkal, mellkasi röntgennel, CT-felvételekkel, szívkatéterezéssel mérheti fel a szív működését, a rizikó nagyságát, és ennek függvényében rendeli el a kezeléseket.
Nem szívroham, szívleállás
A hirtelen szívhalált nem mindig szívroham okozza: szívroham esetén ugyanis egy elzáródott ér miatt a szívizomzat egy részéhez nem jut el az oxigénben dús vér. A hirtelen szívhalál esetén ezzel szemben a szív elektromos vezérlésében támad zavar, mivel a szív elektromos működése rendezetlenné, szabálytalanná válik és felgyorsul, így nem képes valódi szívösszehúzódásokat kiváltani, és rövid időn belül a keringés összeomlik, a beteg eszméletét veszti. Ez az állapot ép koszorúserek mellett, extrém külső, környezeti behatások, hormonális vagy súlyos elektroliteltérések (például igen alacsony vagy magas káliumszint) esetén is létrejöhet.
Természetesen összefüggés így is lehet a koszorúérbetegséggel, mivel a súlyos szívritmuszavart, kamrafibrillációt, kamraremegést kiválthatja az is, hogy a beszűkült koszorúerek, különösen fizikai vagy lelki terhelés esetén nem biztosítanak megfelelő oxigénellátást a szívizomzat ingerület képzéséért és vezetésért felelős rostjainak, ráadásul a heveny koszorúér-elzáródás, a szívroham vezető tünete is gyakran a rosszindulatú, életet veszélyeztető szívritmuszavar, mely hirtelen szívhalálhoz vezethet.
Lehet segítség
Ha a betegnél időben megállapítják a szívrendellenességet, a hirtelen szívhalál rizikóját, akkor gyógyszeres kezelésre, értágításra kerülhet sor, illetve mód van beültethető cardiális defibrillátor - ICD, vagyis olyan speciális szívritmus-szabályozó beültetésére is, amely adott esetben érzékelni képes a szív rendellenes működését, a szív elektromos zavarát, és a kellő pillanatban adott elektromos sokkal el tudja hárítani az életveszéllyel fenyegető funkciózavart, mielőtt a beteg elveszítené az eszméletét. Ez a bőr alá ültetett, néhány centiméteres készülék a vénákon keresztül vezetett elektródákkal a kellő pillanatban elektromos ingerülettel összehúzódásra készteti a szívizmot, és helyreállítja a normális szívműködést.
Sokat segíthet a betegnek és hozzátartozóinak a felvilágosítása is az adott esetben életmentő lehetőségről, illetve az újraélesztés, a külső defibrillátor használatának mind szélesebb körben való oktatása, magának az életmentő készüléknek minél több ponton (például nyilvános helyeken, bevásárlóközpontokban, benzinkutakon) való elérhetővé tétele. Ezek a tapadókorongos elektródákkal felszerelt készülékek ugyanis valóban életet menthetnek, elektromos stimuláció kibocsátásával megszüntethetik a hirtelen szívhalálhoz vezető életveszélyes aritmiát. Kijelzőjük jól irányítja a felhasználót, így laikusok is könnyen meg tudják tanulni az alkalmazásukat. Nagyon fontos, hogy ne féljünk használni akkor sem, ha soha nem tanultuk, ne féljünk egy eszméletlennek látszó, szemünk előtt összeesett emberhez odasietni és segítséget nyújtani neki.
Hirtelen szívhalál esetén minden perc számít, mivel a vérkeringés leállta után négy perccel már agyi károsodás következhet be. Néhány másodperc alatt fel tudjuk mérni, hogy az illető valóban eszméletlen-e (feltett kérdésre nem válaszol, utasítást nem hajt végre, például felszólításra nem nyitja a szemét), van-e légzése (hallással, a mellkas emelkedésének megtekintésével), van-e keringése (a pulzus megtapintása a csuklón vagy a nyaki fő ütőéren a gége két oldalán). A legelső teendő mentőt hívni, majd késedelem nélkül el kell kezdeni az újjáélesztést, lehetőség szerint defibrillátor használatával.