Szívderítő

Különféle mentális és fizikai hatások válthatnak ki nyomást, nehéz érzést a mellkasban - ezek közül némelyik ártalmatlan, más esetekben viszont súlyos, akár életveszélyes elváltozások is állhatnak a háttérben.

Az infarktus miatt kórházi ápolásra szorult betegek esetében a kórházból való elbocsátást követően 1-2 év alatt látványosan alábbhagy a sztatinok szedésére való hajlandóság - legalábbis erről számoltak be több kutatás után a szakemberek.

Akinek egészséges a szíve, nem is figyeli a szívműködését. Akinek viszont szívritmuszavara lesz, az sokszor erősen érzi, hallja a saját, szabálytalan szívverését - ez pedig meglehetősen ijesztő.

Bár sokan rögtön szívbetegségre gondolnak, ha a mellkasban éreznek fájdalmat, vannak esetek, amikor egészen más szerv okozza az ijesztő tüneteket. Azt viszont nagyon fontos tisztázni, hogy a panaszok alapján diagnózist csak orvos állíthat fel!

Nők tízezrei szörnyülködnek el a lábaikat nézve, mert kisebb-nagyobb, vékonyabb-vastagabb kacskaringók jelennek meg egy bizonyos kor után a boka felett, a lábszáron, vagy akár a combon. Előbb csak esztétikailag zavaróak, később komoly fájdalom és egészségügyi probléma a visszér.

A terhesség miatt kialakuló szívinfarktusos esetek száma - különösen közvetlenül a szülést követő időszakban - növekszik a 30 évesnél idősebb nők körében - derült ki egy új kutatásból.

Korábban úgy tartották, hogy a nőket a férfiakétól eltérő hormonháztartásuknak köszönhetően kevésbé veszélyeztetik a szív- és érrendszeri betegségek. Ám ma már jól tudjuk: a szívbetegségek kockázati tényezőit a nők sem hagyhatják figyelmen kívül.

Az eddigi ismereteinkhez képest szívinfarktus után sokkal tovább fennáll a stroke bekövetkeztének esélye - derült ki egy kutatásból.

Ez az úttörő jelentőségű xenotranszplantáció (amikor egy másik faj egyedéből ültetnek át szívet) számtalan emberi élet meghosszabbításához és megmentéséhez járulhatna hozzá. Valóban kaphatnának 2021 végén sertésszívet a transzplantációra várók?

Influenzaszerű megbetegedés után a szívinfarktus kockázata gyors emelkedést mutat, illetve a stroke rizikója is nő, csak lassabban. Kutatók vizsgálták a téli hónapokban gyakrabban előforduló influenza, a szívroham és a stroke közötti összefüggést.

Egyre több tanulmány születik arról, hogy a koronavírus hosszú távú hatást gyakorolhat a szívünkre. A szakértők szerint számos sportoló, aki úgy esett át a Covid-fertőzésen, hogy a betegség jeleit nem mutatta, később szívizomgyulladást kapott.

Az özvegycsináló szívinfarktusnak is ugyanolyan tünetei vannak, mint a többi szívrohamnak, de nem mindenkinél jelenik meg az összes tünet.

Egyre több tanulmányban figyelmeztetnek a koronavírus szívet érintő hosszú távú hatásaira. Az amatőr és profi sportolóknak kifejezetten figyelniük kell a figyelmeztetésekre.

Későbbi kardiológiai katasztrófák kockázatát növeli a gyerekkori elhízás, mivel annak hatására megnövekszik a szív mérete és falának vastagsága - derült ki egy német kutatásból.

Az özvegycsináló szívinfarktus a szívrohamoknak az a fajtája, amikor egy vérrög vagy plakk teljesen elzárja a koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artériát (amelyet özvegycsináló artériának is nevezünk). Ez az egyik olyan artéria, amelyik körülöleli a szívet.

A férfiak és nők nem egyformán reagálnak a stressz által kiváltott miokardiális ischaemiára, tehát a szívizom elégtelen vérellátására - ez derül ki egy kutatás eredményeiből. A felfedezés tovább erősíti azt az irányzatot, miszerint nem lehet egyforma tünetekről és veszélyekről beszélni a két nem esetében.

A gyógynövényekből készült, természetes étrendkiegészítőkkel jobb óvatosnak lenni, különösen akkor, ha az interneten készülünk ilyesmit rendelni. Ezek a szerek ugyanis gyakran semmilyen engedélyeztetési procedúrán nem esnek át, így nem tudhatjuk, melyik hatásos, és melyik ártalmas. Több olyan szer is van, amelyeket a merevedési zavarokra felírt gyógyszerek természetes alternatíváinak tartanak, ám akár veszélyes mellékhatásaik is lehetnek.

Stroke az agy vérellátási problémája miatt jön létre: ez jelentheti azt, hogy túl kevés vagy túl sok a vér egy agyi területen. Az viszont minden esetben igaz, hogy a stroke kialakulása az érrendszer (rossz) állapotára vezethető vissza.

A veleszületett szívbetegségek a szívnek olyan anatómiai rendellenességei (szűkületek, elzáródások, lyukak, érproblémák), amelyek még a magzati fejlődés szakaszában alakultak ki. Az újszülöttek egy százalékánál fordulnak elő, és nincs az az édesanya, aki ilyenkor ne rettegne attól, hogy mi lesz a kisbabájával, hogyan fog fejlődni, mikor és hogyan fogják kezelni, műteni az épp csak megszületett gyermekét.

Magyarországon a halálozási statisztikák élén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, mintegy hetvenezer áldozatot követelnek évente. Több, nagyon súlyos érrendszeri betegség, így a szívinfarktus, az agyi infarktus (a szélütés) és a végtagi érszűkület hátterében ugyanaz az elváltozás, az atherotrombózis áll. Ennek a lényege, hogy a verőerekben vérrög (trombus) képződik, amely az érpályában a keringést akadályozza, elzárja. Az akadály mögött a vérellátás megszűnik, a szövetek egy része elhal.

Csak akkor szükséges kezelni a szívritmuszavart, ha az állapot fokozza a súlyos aritmia vagy a szövődmények kialakulásának kockázatát, továbbá, ha a tünetek súlyosak.

Könnyen megszámolható a csuklón vagy a nyaki ütőéren, hogy ülve vagy fekve, miközben semmit nem csinálunk, hányszor ver a szív egy perc alatt. Ezt nevezzük nyugalmi szívritmusnak. De mi okozza, ha a szívritmus eltér a normálisnak mondott értéktől?