Bár a szellentés nem az a téma, amiről szívesen beszélgetünk, azt érdemes tudni, hogy például a bőrünkhöz, a vizeletünkhöz vagy éppen a hajunkhoz hasonlóan árulkodhat az egészségünkről. Tehát, ha odafigyelünk a szagára, a gyakoriságára, esetleg arra, kísérik-e további emésztőrendszeri tünetek, jobban képbe kerülhetünk a szervezetünkben zajló folyamatokkal kapcsolatban. Ez a fajta tudatosság pedig segíthet abban, hogy időben fény derüljön a súlyosabb problémákra is. A Health orvos által lektorált cikke alapján összegyűjtöttük, mit tudhatunk meg a szellentésünkből.
Túl gyakori
Ha a szellentés a megszokottnál többször jelentkezik, azt dr. Niket Sonpal gasztroenterológus szerint valószínűleg a szénsavas italok (szénsavas ásványvíz, különféle üdítők) fogyasztása magyarázza. Ezek ugyanis több levegőt (és ezáltal gázt) juttathatnak a gyomor- és bélrendszerbe, ami megnöveli a szellentés gyakoriságát. Ha nem fogyasztunk szénsavas italokat, és mégis panaszunk van, érdemes elkezdeni étkezési naplót vezetni, kitérve arra, hogy pontosan mikor tapasztaljuk a gázképződést. A feljegyzett információk sokat segíthetnek a háttérben álló okok kiderítésében.
A szokásosnál kellemetlenebb a szaga
A szellentésnek sosincs jó illata, de ha a szokásosnál is kellemetlenebbnek érezzük, akkor elképzelhető, hogy túl sok olyan étel került a tányérunkra, amelynek magas a kéntartalma. „A kénben gazdag ételek, mint a brokkoli és a kelbimbó, záptojásszagot árasztanak, amikor lebomlanak az emésztőrendszerben” – magyarázta dr. Sonpal. Ugyanez a szag a keresztesvirágú zöldségek (pl. karfiol), a fokhagyma, a hagyma, a sajt, a bab, az aszalt gyümölcsök és a bor fogyasztása után is jelentkezhet.
A megszokottnál zavaróbb szag miatt a legtöbb esetben nem kell aggódni, amennyiben azonban tartóssá válik, célszerű lehet orvoshoz fordulni. Egy, a Scandanavian Journal of Gastroenterology című szaklapban 2017-ben megjelent kutatás rámutatott, hogy a panasz összefügghet a gyulladásos bélbetegséggel vagy az irritábilis bél szindrómával (IBS).
Hasi diszkomfort társul mellé
Ha a szellentés étkezés után tapasztalható, és hasi fájdalom, diszkomfort társul hozzá, ételintolerancia irányába érdemes vizsgálódni. „A legjobb példa erre, ha tej vagy sajt fogyasztása után hasi görcsöket észlelünk, felpuffadunk, és a szellentésünk is nagyon kellemetlen szagú” – világított rá a gasztroenterológus, hozzátéve: ebben az esetben laktózintolerancia állhat fent, amelyet a laktáz enzim csökkent működése vagy hiánya okoz.
Csak menstruáció alatt jelentkezik
Ha a menstruáció alatt többet szellentünk, ne aggódjunk: ez teljesen normális, és hormonális okai vannak. Dr. Sonpal azt nyilatkozta, ebben az időszakban megemelkedik az ösztrogénszint, a méh hormonszerű vegyi anyagokat, úgynevezett prosztaglandinokat termel, amelyek segítenek a méhnyálkahártya leválásában. Amennyiben azonban túl sok termelődik belőlük, az másra is hatással lehet a szervezetben, például a belekre is. A gasztroenterológus ezért azt tanácsolja, hogy a menstruáció előtt és alatt próbáljunk meg feldolgozatlan, könnyen emészthető ételeket enni.
Székrekedés és szellentés
A rostok segítenek mozgásban tartani a székletet, megelőzve ezáltal a székrekedést; egy, a The Lancetben 2019-ben publikált metaanalízis szerint napi 25-29 gramm élelmi rost fogyasztása az optimális. Azt mindenki tudja, hogy ha nem viszünk be a szervezetünkbe elegendő rostot, akkor székrekedés jelentkezhet, azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy a túl sok rost is ugyanerre az eredményre vezethet – a székrekedés mellé pedig szellentés is társulhat. Dr. Sonpal azt mondja, ez azért van, mert a rostok megszilárdítják a székletet, így ha túlzásba visszük a fogyasztásukat, a széklet nehezebben fog távozni. A probléma megoldása érdekében igyunk több vizet és lassan, fokozatosan csökkentsük a rost bevitelét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
