Karácsonykor kötelező enni. Nemcsak azért, mert a háziasszonyok bőséges mennyiségben készítik el a már jól ismert ünnepi menüt, vagy éppen valami újat kísérleteznek ki, hanem azért is, mert ilyenkor még az is ráér kényelmesen elfogyasztani több fogást, aki a rohanós hétköznapokon csak bedobálja az ebédet. Most végre együtt lehetünk családtagjainkkal, rég nem látott rokonainkkal, és miközben jóízűt beszélgetünk, szinte fel sem tűnik, hogy egyre csak fogy és fogy az étel a tányérunkról. Ráadásul hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni testünk jelzéseit egy-egy íncsiklandó falatért, és bizony sokkal többet eszünk , mint kellene. De vajon mi minden történik ilyenkor a szervezetünkben?
Kajakóma
Az ünnepi falatozás legártatlanabb következménye, amikor "csak" ledőlünk a kanapéra, fogadkozunk, hogy egy morzsát sem veszünk a szánkba soha többé, és akár el is szundítunk, miközben feltűnés nélkül lazítunk egyet a nadrágunk gombján. Ennek az állapotnak az áll a hátterében, hogy magas zsír-, cukor- és szénhidráttartalmú ételek fogyasztását követően nagy mennyiségű glükóz kerül szervezetünkbe, ami csökkenti az ébrenléti állapotért felelős orexin nevű ingerületátvivő anyag szintjét.
Emésztőrendszeri panaszok: székrekedés, puffadás, hányás
Ha csak egyszer elalszunk, az a jobbik eset. Ha viszont napokig a megszokottól eltérő terhelésnek tesszük ki az emésztőrendszerünket, akkor felborulhat a bélflóránk egyensúlya, ami alhasi görcsökhöz , hasmenéshez, vagy - éppen ellenkezőleg - székrekedéshez vezethet. Az ürítés természetesen akkor is nehezebbé válhat, ha az ünnepi asztalon csupa nehéz, fűszeres étel sorakozik, azaz állati fehérjékben gazdag és magas keményítőtartalmú fogásokkal esszük tele magunkat, valamint mellőzük a rostokat. Ezek a tápcsatornán szinte változatlan formában keresztülhaladó ballasztanyagok ugyanis tisztítják a beleket, valamint megkötik a vizet, ezzel biztosítják a rendszeres székletet. Fő forrásuk a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök.
A sok rokonlátogatás és utazás jellegéből fakadóan azzal a problémával is gyakran szembesülünk, hogy nem feltétlenül tudjuk akkor felkeresni az illemhelyet, amikor ennek szükségét érezzük. Ha ez többször is előfordul, annak ugyancsak kellemetlen székrekedés lehet a következménye, amihez egyéb panaszok is társulhatnak. Ilyen például a szájszag, az erős verejtékezés, nyugtalanság és a puffadás is. Étkezés közben természetes, hogy minden falattal egy kis levegő is a gyomrunkba jut.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha zsíros, fűszeres, azaz nehezen emészthető ételeket fogyasztunk, eleve magas a puffadás kockázata. Ezt azonban ronthatja, ha gyorsan lapátoljuk be az ételt, hiszen így még több levegőt nyelünk. Fokozhatja a bajt továbbá, ha szénsavas üdítőket, esetleg még alkoholtartalmú italokat is fogyasztunk.
A székrekedés, orvosi nevén obstipáció, egyébként napjainkban szinte népbetegségnek is tekinthető, amely az idősödő korosztály kétharmadánál az ünnepi lakomáktól függetlenül is előfordul. A fehér lisztből készült, cukros sütemények, kelt tészták és a zsírok, azaz a tradicionális karácsonyi ételek alapanyagai pedig különösen problémásnak számítanak azoknál, akik erre hajlamosak. Ráadásul gyakori, hogy ebben az időszakban elveszítjük a napi rutint a folyadékbevitel tekintetében is, amiből egy felnőttnek a testsúlyának megfelelően kilogrammonként 30-40 milliliterre van szüksége. Egyszerűbben megfogalmazva nem iszunk elég vizet vagy rostos gyümölcslevet, ez pedig keménnyé teszi a székletet, és tovább nehezíti az ürítést.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy gyomrunk űrtartalma nagyjából akkora, mint a két összezárt öklünk. Szakemberek szerint körülbelül 1 liternyi étel tárolására képes, de alkalmanként úgy ki tud tágulni, hogy akár a háromszorosára is nőhet a befogadóképessége. Ha túlfeszítjük a húrt, gyomrunk nyomhatja a környező szerveket. Már ez a telítettségérzés is borzasztó kényelmetlen lehet. Ha viszont valóban nem tud megbirkózni a szervezetünk a benne lévő tápanyag mennyiségével, akkor elindulhat egy kilökő reflex is, ami hányás formájában jelentkezik.
Gyomorégés
Gyomrunk az emésztéshez sósavat termel, aminek mennyisége összefüggésben áll az elfogyasztott étel mennyiségével. Magyarán minél többet eszünk, annál több lesz a gyomorsavunk is. Ha mindehhez még magas koffein-, cukor- vagy alkoholtartalmú italokat is iszunk, előfordulhat, hogy a fokozott gázképződés miatt nem zár tökéletesen a gyomorszáj záróizma, így a gyomorsav nemcsak a gyomorfalat marja, hanem visszaáramlik a nyelőcsőbe is. Ekkor alakulhat ki gyomorégés, súlyosabb esetben pedig refluxbetegség.
Hasnyálmirigy-gyulladás
A magas alkoholfogyasztással kísért túlevés egyik legveszélyesebb következménye, ha a hasnyálmirigyünkben alakul ki gyulladás. Ez a szervünk emésztőenzimek termeléséért felelős, amiket egy vezetéken keresztül juttat be a bélrendszerbe. Ha azonban túlzottan megterheljük az emésztőrendszerünket, az enzimeket tartalmazó nedv túl sűrűvé válik, így már a vezetékbe kerülés előtt elakad. Ez azt jelenti, hogy az emésztési folyamat a hasnyálmirigy állományában kezdődik el, ami súlyos gyulladást válthat ki. A hasnyálmirigy-gyulladás ritka, de akár életveszélyessé is válhat, így minél hamarabb orvoshoz kell vele fordulni.
Mit tegyünk?
Ez is érdekelhet
Amennyire lehet, figyeljünk oda karácsonykor is az étkezésünkre. Ha már valóban töltött káposztát eszünk töltött káposztával, fogyasszunk többször kis mennyiséget, és igyunk mellé sok vizet. Ha viszont van rá lehetőség, válasszunk könnyebben emészthető húsételeket, azaz részesítsük előnyben a halakat és a szárnyasokat. Tálaljunk párolt vagy sült zöldségeket a köretek mellé, és ne feledkezzünk el az egészséges salátákról sem. A süteményekből is csak mértékkel kóstolgassunk, kerüljük a szénsavas- és a cukros üdítőket, és legyünk mértékletesek az alkohollal is. Valamint - ha többet nem is mozgunk - sétáljunk egy kellemeset mindennap.
Legjobban: