A koleszterincsökkentő sztatin alapú gyógyszerek egy májenzim gátlása útján hatnak, de nem rontják a máj működését. Görög kutatók fontos felismerését a világ egyik leghagyományosabb orvosi folyóirata, az angol Lancet közölte.
Ételekkel is jut koleszterin a szervezetünkben, de a legnagyobb mennyiséget mi magunk termeljük: a vérkeringésünkbe kerülő koleszterin legnagyobb része a májunkban készül. A sztatin alapú készítmények azt az enzimrendszert gátolják, amelyik a koleszterin előállításában játszik szerepet.
Májunk épségére viszont vigyázni kell. Sok laboratóriumi vizsgálat létezik, melyek jelzik a máj működését, a májfunkciót. Az évek óta folyamatban lévő tanulmányok igazolták, hogy a sztatinok a legbiztonságosabb gyógyszerek közé tartoznak, de nem voltak adatok: van-e kockázata annak, ha májbetegségben is adják ezeket a készítményeket.
Vasziliosz G. Atirosz és munkatársai évek óta a koleszterincsökkentés és a koszorúér-betegség kapcsolatával foglalkoznak. Kutatásaiknak most azokat az adatait elemezték, melyek a sztatinkezelés és a kórosnak vélt májfunkciós eltérések közötti összefüggésre vonatkoztak.
A kutatók az 1600 vizsgálati alanyból 437 koszorúér-betegségben szenvedő személyt emeltek ki, akiknek a laboratóriumi eredmény alapján valószínűleg májműködési zavaruk volt. Ezek közül 227 kapott sztatinkezelést, a többiek nem szedtek ilyen gyógyszert.
A hároméves megfigyelési idő alatt a sztatin kezelésben nem részesülő kontrollcsoportban a szív- és érrendszeri betegségek okozta esemény, az infarktus vagy a szélütés 20 százalékban fordult elő, míg a sztatin érvédő hatását bizonyítva a gyógyszert szedők között ez csak 10 százalék volt.
A májra vonatkozó eltérések aránya nem különbözött: a sztatin nem okozott májkárosodást. A szív- és érbetegségek rizikóját a sztatin szedése ugyanakkor 39 százalékkal csökkentette, tehát ez a gyógyszerelés indokolt és biztonságos.
Animáció: HáziPatika.com