A cukor és a halloweeni édességek egyéb összetevői nagyobb mennyiségben fogyasztva komoly megterhelést róhatnak a gyerekek emésztőrendszerére, különös tekintettel a bélflórájukra – hívja fel a figyelmet a The Conversation oldalán dr. Christopher Damman gasztroenterológus szakorvos, a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatója. „Bár semmilyen édességet nem tekinthetünk igazán egészségesnek, egyes fajták jobbak a bélrendszer szempontjából, mint mások” – írja a szakember.
Ez történik a bélflórával cukor hatására
Először is érdemes persze tisztázni, hogy milyen kockázatokat is rejtenek valójában az édességek a bélrendszerben élő hasznos baktériumokra nézve. Az egészséges bélflóra lényegében olyan, mint egy kis gyár, ahol az azt alkotó mikroorganizmusok megemésztenek helyettünk olyan tápanyagokat, amelyeket a szervezetünk nem tud, beleértve például a rostokat vagy növényi polifenolokat. Eközben fontos anyagcseretermékeket állítanak elő, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben, de még az egészséges agyműködést is támogatják. Ezenkívül a bélflóra részt vesz az anyagcsere szabályozásában is, azaz abban a folyamatban, ahogyan testünk az elfogyasztott élelmiszerek hasznos összetevőit képes kinyerni, táplálva azokkal sejtjeinket.
E mikroszkopikus üzem a leghatékonyabban kiegyensúlyozott táplálkozás mellett tudja ellátni a feladatát. Az édesség magas cukor-, telítettzsírsav- és adalékanyag-tartalma viszont könnyen rossz irányba viheti a dolgokat. Olyan gyulladáskeltő mikrobákat táplál ugyanis, amelyek gyengítik a bélbarriert, azaz a védőréteget, amely elválasztja a bélflórát a test többi részétől. Amint ez a gát átszakad, még a máskülönben hasznos baktériumok is gyulladást okozhatnak, azon keresztül pedig a legkülönfélébb egészségügyi problémákat, beleértve a túlsúlyt és elhízást, fertőzéseket és autoimmun betegségeket, enyhe kognitív hanyatlást és akár Alzheimer-kórt egyaránt.
A cukor és a gyulladás rontja a bélflóra emésztésben és anyagcsere-szabályozásban betöltött funkcióját. Így ahelyett, hogy egészséges metabolitok termelődnének, az édességek hatására a test több zsírt tárol el, kevesebb energiát biztosítva az izmok és az agy számára. A túlzásba vitt édességfogyasztás emellett negatív hatással lehet az immunrendszerre is. Az egészséges bélflóra ugyanis segíti az immunrendszert abban, hogy megkülönböztesse a kártékony elemeket az ártalmatlanoktól, csökkentve ezáltal a fertőzések és autoimmun zavarok veszélyét. A cukor és a gyulladás azonban együttesen aláássa a bélflóra ezen szerepét, a rosszul hangolt immunrendszer pedig egyfelől nehezebben boldogulhat majd a kórokozókkal, másfelől könnyebben támadást indíthat a szervezet saját sejtjei ellen.
Neurológiai oldalról elmondható, hogy a magas cukorbevitel befolyásolhatja a bél-agy tengelyt, azaz a bélrendszer és az agy közötti kétirányú kommunikációt. Az egészséges bélflóra olyan idegi hírvivő anyagokat és metabolitokat is termel, mint a szerotonin és a butirát, amelyek pozitívan hatnak a hangulatra és a szellemi teljesítőképességre. A cukor és a gyulladás ugyanakkor hátrányosan érinti ezeket a folyamatokat, fokozva ezáltal a depresszió, a szorongás és a memóriaproblémák kialakulásának kockázatát.
Széles az édességpaletta
Mindazonáltal Damman doktor hangsúlyozza, hogy nem minden édesség ugyanolyan, különösen, ha a tápértékről és a bélflórára kifejtett hatásról van szó. A legjobbak szerinte a különböző édes bevonatú olajos magvak és cukormázas almák, hiszen azok az édes külcsín alatt teljes értékű tápanyagokat rejtenek, telis-tele rostokkal, polifenolokkal, amelyek támogatják a bélrendszer és az anyagcsere egészségét. A spektrum túlsó végén pedig a puhacukorkák, gumicukrok és más cukorkák találhatók, amelyek dúskálhatnak a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupban, telített zsírsavakban és adalékanyagokban. Ennél fogva felboríthatják a bélflóra egészséges egyensúlyát, gyulladást produkálhatnak, ami végeredményben a legkevésbé szerencsés választássá teszi ezeket halloweenkor is.
A csokoládék esetében valamelyest már vegyesebb a kép. Persze a legtöbb édesség ebben a kategóriában is kevés csokoládét tartalmaza, de a valódi, minőségi csokiszeletek – különösen az étcsokoládé – gazdagok rostokban és polifenolokban. Sőt, mértékkel fogyasztva a legalább 80-85 százaléka kakaótartalmú étcsokoládék még hasznosak is a bélflóra számára. Az egész mogyorót vagy mandulát felvonultató csokik pedig rostokat, fehérjéket és omega-3 zsírsavakat is biztosítanak a szervezet számára, így ezek még előnyösebbek. „Összességében persze minden édesség cukorban gazdag, ami nagy mennyiségben fogyasztva káros lehet. A halloweeni finomságok biztonságos élvezetének kulcsa éppen ezért a mértékletesség és a máskülönben kiegyensúlyozott étrend” – magyarázza a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az ünnep után pedig lehetőséget kell biztosítani a bélflórának a regenerációra. Ebben az alábbi tápanyagok és élelmiszerek lehetnek segítségünkre.
- Rostok: teljes kiőrlésű gabonák, magvak, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek.
- Polifenolok: étcsokoládé, bogyós gyümölcsök, zöld tea és extraszűz olívaolaj.
- Telítetlen zsírsavak: omega-3 zsírsavak, diófélék, chiamag, tökmag, avokádó és zsírosabb húsú halak, például a lazac vagy a tonhal.
- Fermentált ételek: savanyú káposzta, kimchi, joghurt, kefir.
Legjobban: