A kutatók szerint a 60 év feletti rendszeres antibiotikumfogyasztóknál magasabb a gyulladásos bélbetegség (IBD) kialakulásának kockázata. A kockázat magasabb, ha az idősebbek 5 éven belül szednek egyre több antibiotikumot, különösen a gyomor-bélrendszeri fertőzések kezelésére használt gyógyszereket.
A gyulladásos bélbetegség az emésztőrendszer krónikus gyulladásából eredő bélbetegségek összefoglaló neve. E körbe tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Az IBD oka máig ismeretlen, azonban valószínűleg genetikai és környezeti tényezők egyaránt közrejátszanak a kialakulásban. Miután a teljes gyógyulás még nem lehetséges, a betegek konstans terápiát igényelnek. Ez nagyon fontos, ugyanis korszerű kezeléssel a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek életminősége nagyban javítható.
Noha az IDB nem minősül népbetegségnek, a betegek száma világszerte meghaladja az 5 milliót. Magyarországon évente körülbelül 1000-1200 új beteget regisztrálnak. A Crohn-betegség gyerekkorban is előfordul, világszerte 200 ezer gyereket érint. Az IBD általában a 15 és 35 éves kor közöttieket érinti, de esetenként 60 év felettieknél is megállapítják a betegséget. A fiatalabb korban történő diagnózis esetén gyakran a genetika is szerepet játszik. Ha azonban a későbbi években diagnosztizálják, a betegséget környezeti tényezők is okozhatják, beleértve a más betegségek elleni gyógyszerezést is.
A tudósok a mostani kutatás kapcsán kiemelték: nem az antibiotikumok okozzák az IBD-t, de valószínűleg növelik a kockázatot azáltal, hogy megváltoztatják a bél mikrobiomját és az antigénekre adott immunválaszt. Ezért azt javasolják, hogy a gyomor-bélrendszeri tüneteket mutató idősebb felnőtteket érdemes IBD-vizsgálatnak alávetni, különösen, ha az elmúlt néhány évben szedtek antibiotikumot. Az eredmények természetesen nem azt jelentik, hogy azonnal abba kell hagyni gyomorpanaszok esetén az antibiotikumokat, hanem csak azt, hogy a tartós és egyre nagyobb adagokban történő szedésük növeli az IBD kialakulásának kockázatát.