Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma heti három alkalomnál kevesebb. Jellemző lehet ilyenkor, hogy a széklet csomós, a normálisnál sokkal keményebb és egyszerre viszonylag kis mennyiségű. Az ürülés lassú és nehezen, csak erőlködés árán megy - úgy érezhetjük, mintha valami eltömítené a végbelet, gátolva ezzel a szabad bélmozgást. Gyakori panasz az is, hogy hiába küzdünk, nem tudjuk teljesen kiüríteni a végbelet, és utána is megmarad a teltségérzet. A kellemetlen állapot a legtöbb embernél csak átmeneti, maximum néhány napig tart, a székrekedés azonban lehet krónikus is, amelyről akkor beszélünk, ha az érintett hetekig vagy akár tovább is szenved a szimptómáktól.
Azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a székrekedés hátterében, hosszú listát lehetne összeállítani. Sokaknál utazáskor vagy idegen helyen, zsúfolt, rohanós napokon állnak be változások a bélműködésben: úgy látják, nincs elég idő, megfelelő körülmény a székletürítéshez, kényelmetlenül érzik magukat, így inkább elnyomják az ingert, ami székrekedéshez vezet. Előidézheti rostszegény táplálkozás, folyadékhiány, kevés mozgás, ágyhoz kötöttség, de van, akinél a stressz csapódik le ilyen szimptómában. Gyógyszerek mellékhatása is lehet. Bizonyos esetekben valamilyen betegség tüneteként azonosítják: ide tartoznak a többi között a belekre is ható hormonális megbetegedések, a bél izomzatát érintő betegségek, valamint az idegrendszeri betegségek. Idősebb korban ugyancsak gyakoribb a székrekedés a bélrendszer vérellátási zavarai miatt.
Figyeljünk az étkezésünkre, és mozogjunk eleget
A székrekedésen szerencsére a legtöbb esetben könnyen, kíméletesen lehet segíteni. Kezelésében nagyon hasznos a rostban gazdag étrend és a bőséges, legalább napi 2-3 liter folyadékfogyasztás, mert így aktívabbá válik a bélműködés, kevesebb erőfeszítés szükséges a széklet kiürítéséhez. Kiváló rostforrások a teljes kiőrlésű gabonák, valamint a barna rizs, de a különböző magvak, így például a lenmag is, segítik az emésztést. Ne spóroljunk a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel sem! Jó választás az áfonya, a szeder, a cseresznye és a szőlő, illetve a brokkoli, a zeller, a kelbimbó, az uborka, a paradicsom is. Hasfogó hatásuk miatt azonban kerüljük a fehér lisztből készült tésztákat, kenyereket, a túlzottan fűszeres, zsíros ételeket, valamint a kávét, az alkoholos italokat és az üdítőket.
Legyünk aktívak! Ezzel szintén hozzájárulunk a bélmozgás serkentéséhez, az emésztés beindításához. Ne a kanapén vagy a számítógép előtt ülve töltsük a napot, hanem legalább félóránként álljunk fel, sétáljunk egy kicsit a lakásban, vagy csináljunk néhány nyújtógyakorlatot. Sokat segít a heti két-háromszori sport is.
A lelki tényezők fontossága
Ismerjük már magunkat annyira, hogy tudjuk, vannak-e olyan helyzetek, amelyekre szervezetünk székrekedéssel reagál. Gondoljuk végig, melyek ezek, és igyekezzünk feloldani a lelki gátakat! Ha a stressz tüneteként jelentkezik a székrekedés, próbáljunk ki relaxációs technikákat, például autogén tréninget vagy légzőgyakorlatokat, meditációt. Ezek segítségével könnyebben elviseljük a feszült szituációkat, lazábbak tudunk maradni, és szép lassan megszabadulhatunk a stressz generálta tünetektől, így a székrekedéstől is. Ne nyomjuk el a székelési ingert! Mindig hagyjunk elegendő időt a székletürítésre, hogy ne rohanva kelljen intézni, és teremtsük meg a megfelelő, nyugodt körülményeket is hozzá. És bár ezt gyermekkorban a legcélszerűbb kialakítani, megtanulni, adaptálódni hozzá, soha nem késő változtatni: legyen egy rendszere a székletürítésnek, azaz törekedjünk arra, hogy mindennap azonos időben, például reggel vagy étkezések után elintézhessük.
Milyen hashajtót válasszunk?
Ha makacs székrekedésről van szó, és az életmódbeli változtatások önmagukban nem segítenek, hashajtó alkalmazása is szükségessé válhat. Minden esetben kérjük ki azonban szakember tanácsát azzal kapcsolatban, melyik lenne számunkra a legmegfelelőbb, és hogyan, meddig érdemes szedni azt. Hashajtók esetén könnyen függőség alakulhat ki, ráadásul hosszú távon gyengítik a székletürítési reflexet, kiszáradáshoz vezethetnek. Az orvos a döntésnél figyelembe veszi, mióta állnak fent a panaszaink, milyen módszerekkel próbálkoztunk eddig, és hogy van-e esetleg más egészségügyi problémánk is, amely miatt bizonyos készítmények nem ideálisak a számunkra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hashajtó hatást tulajdonítanak a rosttartalmú étrend-kiegészítőknek, amelyek szedése révén a széklet több és puhább lesz, így könnyebb kiüríteni. Beszélhetünk úgynevezett stimuláns hashajtókról, amelyek a vastagbélfal egyes izmait elernyesztik, másokat serkentenek. Ezek a többi között olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint a bisacodyl vagy a szenna. Az ozmotikus hashajtók úgy szüntetik a székrekedést, hogy növelik a széklet vízmegkötő- és megtartó képességét, és vizet szívnak a vastagbélbe. Ilyen hatóanyag például a magnézium-hidroxid, a magnézium-citrát, a laktulóz vagy a polietilén-glikol.
Ha a széklet bekeményedett, túl szilárd állagú, székletlágyítók javasoltak, gyakran alkalmazott hatóanyag a docusate. Léteznek olyan olajok is, amelyek a béltartalom csúszósságának növelésével segítenek, úgymint a paraffin és a ricinus.
Ez is érdekelhet
Ne vegyük félvállról
Bár a székrekedés sokaknak nem tűnik túl égető problémának, ha sokáig kezeletlenül marad, vagy nem kezelik megfelelően, súlyos következményei lehetnek: aranyér, végbélrepedés, végbélsipoly, végbélelőesés, vastagbélgyulladás, vastagbél- vagy végbéldaganat szerepel a lehetséges szövődmények között. Nem beszélve arról, hogy tünetként olyan komolyabb betegségre is felhívhatja a figyelmünket, amely már régóta a háttérben lappang, csak nem tudunk róla. Ne várjuk meg tehát, míg nagyon nagy lesz a baj: ha panaszaink a terápia ellenére sem múlnak legalább két-három hete, vagy ha hasi fájdalmat, véres székletet , fogyást, lázat, hányást tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Legjobban: