A vérbeli kávérajongók egyszerűen csak legyintenek, hogy a koffeinmentes kávé nem is igazi, már a puszta létezése is értelmetlen. Ez azonban nincs így, hiszen számos olyan szituáció adódhat, amikor az ember szeretne kávézni, de a koffein miatt le kell mondania a megszokott feketéjéről. Van, aki például érzékeny a koffeinre, van, akinek egészségügyi állapota miatt kell kerülnie, és természetesen szoptatás vagy terhesség alatt sem ajánlott egy-egy csészénél többet inni a hagyományos kávéból. No meg persze akkor is jól jön, ha délután vagy kora este ülünk be egy ismerősünkkel kávézni, de nem szeretnénk emiatt késő éjjelig ébren lenni. Bár azért fontos tudni, hogy korlátlan mennyiségben ezt sem ajánlott fogyasztani, ugyanis nem teljesen koffeinmentes.
Hogyan készül?
A kávébab minden esetben tartalmaz koffeint, ezt csupán utólag, mesterségesen tudják redukálni. Erre három eljárás létezik. Mára a legelavultabb módszer az oldószeres kezelés, amely során a pörkölés előtti fázisban felgőzölik, majd oldószeres vízben áztatják a kávébabokat. Sajnos ennek során a kávé nemcsak a koffeintartalmából, hanem ízéből is veszít. Ennél egy fokkal jobb minőséget eredményez az úgynevezett svájci vizes módszer, amely során a nyers kávét olyan vízzel engedik fel, amelynek oldottanyag-tartalma megegyezik a zöldkávé oldhatóanyag-összetételével. Ennek köszönhetően csak a koffein oldódik ki a kávéból, az íze nem. A legmodernebb koffeinmentesítő eljárás a szén-dioxidos kezelés, amely egyben a legdrágább is. Ennek során a szén-dioxidot olyan magas nyomás alá helyezik, hogy gáz és folyékony közötti, átmeneti halmazállapotba kerül, és ebben a formában alkalmas a koffein kivonására anélkül, hogy a kávébabszemek más alkotója sérülne.
Mennyi koffein van benne?
Még a legmodernebb eljárások sem garantálják a tökéletes koffeinmentességet. Egy adag hagyományos kávé 60-120 mg koffeint tartalmaz, míg a mentes típusokban átlagosan 3-4 mg koffein található - mondta el Sonya Angelone, az amerikai Dietetikai és Táplálkozástudományi Akadémia szóvívője. Az Európai Uniós élelmiszeripari jogszabályok értelmében adott mennyiségű kávé maximum 0,1 százalék koffeint tartalmazhat. (Összehasonlításképpen például az Egyesült Államokban 3 százalék a határ.) Ez a mennyiség elenyésző, az emberi testre tulajdonképpen egy csésze koffeinmentes kávé ebből a szempontból nincs hatással - kivéve persze a koffeinérzékenyeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egészségesebb, mint a rendes kávé?
A koffein kivonásától függetlenül a többi, jótékony hatású összetevője (például antioxidánsok) megmarad a kávénak, ezért első gondolatra mindenképp egészségesebb választásnak tűnhet. Csakhogy aki hozzászokott a kávé ébresztő hatásához, a koffeinmentesre váltás után esetleg máshonnan próbál majd extra energialökethez jutni (energiaitalokból például). Ez pedig sokkal rosszabb hatással lehet a szervezetre, mint a sima kávéval bevitt koffein. Aki viszont hajlamos a refluxra, gyomorégésre, annak mindenképp érdemes legalább napi egy csészét mentesre cserélnie. Mindazonáltal fontos, hogy minél jobb minőségűt válasszunk, mert így kisebb a veszélye, hogy káros mesterséges szereket használtak a koffeinkivonási eljárás során.
Ez is érdekelhet
Forrás: Women's Health
