Különböző súlyosságú tünetek széles skálája alakulhat ki COVID-19 esetén. A betegek leggyakrabban magas lázzal és légzőszervi panaszokkal küzdenek, ugyanakkor a boncolási és egyéb tanulmányok által gyűjtött eredményekből kirajzolódik, hogy az új koronavírus (SARS-CoV-2) a májat, veséket, szívet, lépet, de még a gyomor-bélrendszert is megtámadhatja. Mint arra az Amerikai Mikrobiológusok Társasága (ASM) közleményében rámutat , a légzőszervi panaszokkal kórházba kerülő COVID-19-betegek körében nagy számban vannak olyanok, akik hasmenéssel, hányingerrel és hányással is küzdenek. Ez pedig arra enged következtetni, hogy amennyiben a vírus felüti a fejét az emésztőrendszerben, úgy megnő a súlyos lefolyású betegség kockázata.
Éppen ezt a kérdéskört járta körül egy, a társaság nyílt hozzáférésű rendszerében, az mBióban közzétett friss elemzés. Szerzőként Heenam Stanley Kim, a szöuli Korea Egyetem mikrobiológusa azon korábbi tanulmányok egyre bővülő tudományos bizonyítékait tekintette át, amelyek szerint az emberi bélflóra egyensúlyának felborulása negatívan befolyásolja a COVID-19 lefolyását. Kim szerint fennáll a lehetőség, hogy a bélrendszer diszfunkciója, illetve az azzal összefüggő áteresztő bél szindróma miatt súlyosabbá válhat a koronavírus-fertőzés, mivel az állapot utat nyit a vírus előtt az emésztőrendszer és a belső szervek felé. Márpedig ezek a szervek igen fogékonyak a fertőzésre, mivel jelentős mennyiségű ACE2 receptor található a felszínükön, amin keresztül a SARS-CoV-2 könnyen bejuthat a sejtekbe. "Úgy tűnik, egyértelmű kapcsolat áll fenn a megváltozott bélflóra és a súlyos lefolyású COVID-19 között" - hangsúlyozta a kutató.
A bélflóra állapota kritikus fontosságú
Több tanulmány is igazolta, hogy egyes alapbetegségek fennállása esetén magasabb a kockázat, hogy a COVID-19 súlyos tünetek és szövődmények kialakulásához vezet. E körbe tartozik például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás, valamint ugyancsak fokozza a veszélyt az idősebb életkor. Emellett mind a krónikus betegségek, mind a magas életkor jól ismerten összefüggést mutat a bélflóra összetételének megváltozásával. A mikrobiom egyensúlyának felborulása gyengítheti a bélbarrier védő funkcióját, ami által a kórokozók könnyebben utat találhatnak a bélhám sejtjeihez.
Mindazonáltal a bélflóra egészsége és a COVID-19 prognózisa közötti kapcsolatot még nem demonstrálta senki empirikus módon - tette hozzá Kim. Ezzel együtt egyes kutatók már felvetették, hogy talán az egészségtelen bélflóra lehet a magyarázat arra, miért válik némely betegeknél súlyossá a koronavírus-fertőzés. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a témában eddig született tanulmányok egy bonyolult kapcsolatrendszerre létezésére mutatnak. Egy szingapúri COVID-19-betegekkel bevonásával elvégzett vizsgálat például úgy találta, hogy a résztvevők mintegy felének székletéből lehetett kimutatni a SARS-CoV-2-vírust, nekik is azonban csak a felük küzdött emésztőrendszeri panaszokkal. Magyarán akkor sem feltétlenül okoz tüneteket a fertőzés, ha eléri az gyomor-bélrendszert. Kim szerint ugyanakkor a bélflóra állapota a fertőzés idején kritikus lehet a COVID-19-tünetek kialakulása szempontjából.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Számos közelmúltbeli tanulmány mutatott ki csökkent bakteriális diverzitást COVID-19-betegektől vett mintákban. Emellett a betegség a hasznos baktériumfajok visszaszorulásával, egyben a káros baktériumok elszaporodásával is kapcsolatba hozható a bélrendszerben. Még ha más módon is, de hasonlóan képes felborítani a bélflóra egészséges egyensúlyát az influenza A vírus is. A COVID-19 által megtizedelt hasznos baktériumfajok között olyanok is akadnak, amelyek a butirát termeléséért felelnek. Ez a rövid láncú zsírsav kulcsfontosságú szerepet tölt be a bélrendszer egészségének fenntartásában azáltal, hogy erősíti a bélbarriert.
A rostok jelenthetik a megoldást?
Kim elmondta, azt követően kezdett vizsgálódni a témában, hogy felismerte: a többi között éppen a leggazdagabb, legjobb egészségügyi infrastuktúrával bíró országokat sújtja igazán keményen a pandémia, beleértve például az Egyesület Államokat vagy éppen Nyugat-Európa nemzeteit. Közös pont az említett országokban, hogy mindenhol igen elterjedt az úgynevezett nyugati típusú táplálkozás, amelyre jellemző az alacsony rostbevitel . "A rostszegény táplálkozás a bélflóra megváltozásának egyik legfőbb oka, és a bélflóra egyensúlyának felborulása krónikus betegségek alapja lehet" - magyarázta a mikrobiológus.
A COVID-19 kialakulásának, kifejlődésének pontos folyamata még nem tisztázott teljesen. Ha azonban jövőbeli tanulmányok igazolják a bélflóra egészségének szerepét a COVID-19 prognózisában, úgy Kim szerint ezt a tudást a klinikusoknak és kutatóknak mindenképpen fel kell használniuk, hogy jobb stratégiákat alkossanak általa a COVID-19 megelőzése és kezelése céljából. Kifejtette, elképzelhető, hogy a rostbevitel fokozása csökkenti a fertőzés okozta súlyos megbetegedés kockázatát. Továbbá a széklettranszplantáció alkalmazását is érdemes lehet terápiás módszerként megfontolni a legsúlyosabb esetekben.
A szakember végezetül felhívta a figyelmet, hogy a bélflóra egészségének kérdése túlmutat a COVID-19-en. Ha egyszer véget ér a pandémia, a világnak még mindig szembe kell majd néznie olyan krónikus betegségekkel és egyéb egészségügyi problémákkal, amelyek a bélflóra zavarára vezethetők vissza. "Az egész világ szenved a koronavírus-pandémiától. Amit azonban az emberek nem vesznek észre, hogy a sérült bélflóra világjárványa sokkal súlyosabb probléma már most is" - hangsúlyozta Kim.
Ez is érdekelhet
Egy friss izraeli tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a Pfizer-BioNTech közös fejlesztésű vakcinája nemcsak a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedéstől véd, de a vírusfertőzés továbbadását is nagy mértékben csökkenti. További részleteket korábbi cikkünkben olvashat, ide kattintva .
