Az utóbbi években nemcsak a szakemberek, de mindannyian érdeklődéssel fordulunk az életminőséget befolyásoló tényezők felé. Divatba jöttek, majd eltűntek táplálkozási irányzatok, élelmiszerek és csodaszerek egyaránt. Közben jelentős vita folyt arról, mi is pontosan az életminőség, mit nevezhetünk egészségnek és vitalitásnak. Évek alatt alakult ki a konszenzus, mely szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem ezen kívül több összetevő is szerepet játszik a jó közérzet fenntartásában.
Amit mindenki tud...
Mindenki tisztában van az elégtelen vagy egyoldalú táplálkozás hibáival, sokan talán még következményeivel is. A táplálkozási hiánybetegségek közül jó néhányról már az általános iskolában is szó esik, így senkinek sem ismeretlen a skorbut vagy a vérszegénység. A "tavaszi fáradtság" - amely egy általános vitaminhiány - ellen sokan többé-kevésbé rendszeresen szednek vitamin- és ásványi anyag készítményeket, de megfázáskor, téli időszakban is jól jönnek az immunrendszer megerősítésére ezek a kapszulák. Egy vagy több vitamin hiányában ugyanis az immunrendszer védekező képessége gyengül, könnyebben esünk a bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések áldozatává. Sőt, ennek fordítottja is igaz lehet: egyes betegségek miatt is táplálkozhatunk hiányosan, ami aztán tovább súlyosbítja a helyzetünket. A stressz vagy a rendszeres alkoholfogyasztás is társítható tápanyag-felvételi zavarokhoz, melyek kiélezik a meglévő tüneteket. Nézzük, melyek a leggyakoribb, táplálkozáshoz kapcsolódó hiánybetegségek!
S amit csak néhányan tudnak...
Az A-vitaminra a szervezetnek a zavartalan növekedéshez, a csontfejlődéshez, valamint az immunfolyamatok, a látás a hámszövet épségének fenntartásához van szüksége. Hiányában szürkületi vakság vagy a bőr kiszáradása jelentkezhet.
B1 vitamin hiányában étvágytalanság, ödéma, szívritmuszavar, a bélrendszer mozgásának lassulása esetleg leállása, depresszió, szorongás léphet fel.
A B2-vitamin elégtelen mennyisége esetén a szájzugok berepedeznek, nyelv- és szájfájás lép fel, szemviszketést, szemszárazságot érezhetünk. Érdekes jelenség az úgynevezett fotofóbia, amikor a nagyobb világítástól, éles fénytől irtózik valaki. Ennek hátterében a pupillát mozgató izmok renyhesége áll, ami a vitaminhiány következtében lép fel.
B3-vitamin (niacin) nélkül nyelvgyulladás, hasmenés, bőrbetegségek, pellagra, depresszió, szorongás, memóriazavarok keseríthetik meg az életet. Súlyos hiány esetén túlérzékenység, mániás hajlam, érzelmi labilitás, apátia, delírium lehet a következmény.
Ha B6-vitaminból (piridoxin) veszünk kevesebbet magunkhoz, gyengének, idegesnek érezhetjük magunkat. Hasfájás jelentkezhet, bőrünk könnyebben sérül, vérünkben megemelkedhet a limfociták száma.
B12-vitaminban hiányos étrend - ez leginkább kizárólag növényi táplálkozást jelent - súlyos vérképzési zavarokhoz, ezáltal vérszegénységhez, ingerlékenységhez, zavartsághoz vezethet.
C-vitaminban (aszkorbinsav) szegény étrend mellett leggyakrabban az erek fala sérül, emiatt lépnek fel a bőr alatti vérzések, majd a fájó, vérző, gyulladt íny miatt a fogak is meglazulhatnak, kihullhatnak. Enyhébb esetekben is megnő a fertőzések, betegségek veszélye, az immunrendszer gyengülése miatt, de lassú sebgyógyulás és fáradtság is gyakori következmény.
A D-vitamin-hatású vegyületek közül táplálkozásélettani szempontból a D2-vitamin a legjelentősebb. A D-vitamin ugyanis elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést.
Folsav nélkül vérszegénység, feledékenység, aluszékonyság, apátia, ingerlékenység, depresszió, tévképzetek, delírium jelentkezhet. A leggyakrabban inkább a vérszegénységgel, illetve a várandós édesanyák folsavhiánya miatt születési rendellenességekkel (a gerincvelő záródása elmarad) találkozunk.
Az ásványi anyagok és a nyomelemek közül a szervezet számára legfontosabbak a következők:
- Kalcium
- Foszfor
- Fluor
- Réz
- Mangán
- Cink
- Kálium
- Vas
- Magnézium
A fent említett vitaminokon, ásványi anyagokon és nyomelemeken túl jótékony hatással van a szervezetre a lecitin, mely serkenti az agyműködést, valamint a rutin, amely segít az érfalak rugalmasságának megőrzésében.
(Készült: Jane M. Ussher és mtsai. vizsgálatai alapján)
Ipar és alma
Vitaminok, ásványi anyagok nélkül tehát nem teljes az élet. Felgyorsult tempónk több mikrotápanyagot igényelne táplálékainkból, azonban az iparosodás, a környezetszennyezés és a nagyüzemi mezőgazdasági művelés káros hatásai (műtrágyázás, vegyszerek) miatt ma már nem ugyanazt találjuk élelmiszereinkben, mint évtizedekkel ezelőtt. Egyszerű, de veszélyes a képlet, ugye? A megemelkedett igények és a hasznos tápanyagokban szegényebb étrend miatt több élelmiszert kellene fogyasztani - miközben társadalmunk már így is az elhízással küszködik, mivel fizikai aktivitásunk nem mondható kielégítőnek. Úgy látszik, az ördögi körből való kijutás teljesen reménytelen. Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi mutatók romlása tendenciózus is volt, az átlagos várható életkor hazánkban nemhogy nőtt volna, hanem csökkent. Lassan mégis megfordulni látszik a trend: egyes betegségek gyakorisága csökken, a várható életkor, ha lassan is, de növekedésnek indult. Ennek hátterében sok okot találhatunk, a változó létfeltételektől egészen a társadalmi programokig, de megfigyelhető az elmúlt években a táplálkozás egészségesebb irányba fordulása is.
Változó szokásaink
Az évtizeddel ezelőtt végzett táplálkozási kutatásokhoz képest elmondható, hogy mára jelentősen változtak táplálkozási szokásaink. Kedveljük a sovány húsféléket (szárnyast, halat), nőtt a tej és tejtermékek fogyasztása, figyelmet fordítunk arra, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat válasszunk asztalunkra, több salátát és zöldségfélét eszünk, gyümölcsökből ismét jelentősebb mennyiség szerepel az étrendünkben, és többszörösére nőtt az ásványvizek fogyasztása, miközben csökkent az alkoholé. Mégsem vagyunk sokkal egészségesebbek, éppen csak kissé mozdultunk el a holtpontról, méghozzá azért, mert a vitaminok és ásványi anyagok terén mindezek ellenére (vagy mellett?) még mindig jelentős az elmaradásunk.