A nem alkoholos eredetű zsírmáj betegség (NAFLD) az egészséges populációval összehasonlítva magasabb halálozási arányt jelent. Az emelkedett májenzim-értékek leggyakoribb oka az NAFLD - olvasható a Karolinska Intézet kutatóinak tanulmányában.
A svéd munkacsoport Dr. Cecilia Söderberg vezetésével akarta tisztázni, hogy az ebben a betegségben szenvedő betegeknek milyenek az életkilátásaik más májbetegekhez, illetve az egészséges népességhez képest.
A Hepatology című folyóirat februári számában megjelent vizsgálat 256 fő vizsgálatával készült, a 33 és 57 év közötti férfiaknak és nőknek emelkedett májenzim-értékei voltak és emiatt kezelés alatt álltak. Mindegyikükből szövettani mintavétel történt. További feltétel volt, hogy a betegek csak mérsékelten fogyasztottak alkoholt. A statisztikai módszerekkel kívánták igazolni, hogy relatív halálozási kockázatot jelent-e a betegség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány rávilágított, hogy a vizsgált 28 éves időszakban az emelkedett májenzimek magasabb halálozási kockázatot eredményeztek. Az NAFLD az egészséges populációhoz képest magasabb kockázattal társult, ez azonban nem érte el a krónikus vírusos májgyulladás és az alkoholos májbetegek kockázatát. Az NAFLD-s esetekben az első és második leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve a nem májeredetű rosszindulatú daganat volt - a májeredetű halálok csak a harmadik volt a sorban.
Dr. Paul Angulo, a Kentucky Egyetem munkatársa szerint Söderberg tanulmánya megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményét, azonban kritizálta a túl alacsony esetszámot. Ráadásul azt is megkérdőjelezi, hogyan kategorizálták a betegeket, ugyanis Söderberg, és más tudományos vizsgálatok is figyelmen kívül hagyták a gyulladást, a májsejtek hólyagosodását, valamint a kötőszöveti szaporulatot, azon szövettani jeleket, melyek prognosztikai jelentőséggel bírnak.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
