A szellentés nemcsak természetes, hanem egészséges is, hiszen sok esetben a hangok és szagok jelenléte a normális bélműködésre, illetve a rostban gazdag ételek fogyasztására vezethető vissza. Az alábbi élelmiszerek fogyasztása után azonban ne csodálkozzunk, ha "gázosabbá" válik a helyzet.
A legszelesebb ételek
Sokan tudjuk, hogy például a hagyma és a babfélék fokozzák a "gázveszélyt", de ezeken az ételeken kívül még számos "szeles" konyhai alapanyagot is felsorolt egy friss összeállításában a BBC. A neves csatorna szerint nem árt vigyázni többi között a zsíros ételekkel, például a marha- és sertéshússal. Ezek ugyanis metionint tartalmaznak, amelynek a tápcsatornában zajló bomlása során hidrogén-szulfid keletkezik. Ennek szaga leginkább a záptojáséhoz hasonló. Apropó tojás: ebben is megtalálható a metionin nevű aminosav, szóval a tojásevés is hozzájárulhat a kellemetlen szagú gázok keletkezéséhez - különösen, ha húsokkal és babbal együtt fogyasztjuk.
A tejtermékek a bennük lévő laktóz miatt okozhatnak puffadást és fokozott gázképződést, a teljes kiőrlésű termékek pedig magas rosttartalmuk és a bennük található fruktánok révén lehetnek felelősek a gyakori szellentésért. A brokkoli, a káposzta, a kelkáposzta és egyéb zöld leveles zöldségek is jelentősen fokozzák a gázképződést. Ennek oka nem más, mint magas rost- és kéntartalmuk. A gyümölcsök pedig szintén sok rostot tartalmaznak, emellett fruktóztartalmuk is puffasztólag hathat - különösen fruktózintolerancia esetén.
Hogyan előzhetjük meg a gázosodást?
A legegyszerűbb persze az lenne, ha nem fogyasztanánk a fent említett ételeket, de elhagyásukkal sokkal többet ártunk testünknek, mint azzal, ha néha félrevonolunk könnyíteni magunkon.
Fontos tudni, hogy a székrekedés is hozzájárulhat a fokozott szellentéshez és a kellemetlen szagokhoz. Bőséges folyadékpótlással azonban segíthetjük a salakanyagok távozását. Fontos viszont, hogy ne szénsavas italokat igyunk, mert azok csak fokozzák a gázképződést! Válasszuk inkább a szénsavmentes ásványvizet vagy a borsmentateát. Kerüljük továbbá a rágózást és a levesek, gabonapelyhek lassú elkanalazását, mert így több levegő jut be a szervezetünkbe, annak pedig ki is kell mennie valahol.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A gyakori szellentés vagy a szokásosnál erősebb szagok általában nem igényelnek orvosi segítséget, de előfordulhat, hogy ezek a panaszok egy lappangó betegség tüneteiként, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaiként jelentkeznek. Ha tartósan fennáll a probléma, érdemes felkeresni háziorvosunkat.
Forrás: bbc.co.uk