A felnőttkori laktázhiány gyakran, de nem minden esetben jár hasmenéssel, amit puffadás, teltségérzet és az esetek jelentős részében fejfájás, valamint idősebb korban csontritkulás is kísér. Kimutatására elsősorban a H2-kilégzési teszt alkalmazható a mindennapos gasztroenterológai gyakorlatban. A megfelelő diéta és a laktáz enzimet tartalmazó rágótabletta alkalmazása panaszmentességet eredményez.
A vékonybél összetett működéséről röviden
A vékonybél nyálkahártyája körkörös redőket képez, melynek felszínén 0,5-2 mm nagyságú bélbolyhok találhatók. A bélbolyhok felszínét hengerhám fedi, ami a mikrobolyhok felszínének beszámításával a felszívódásra alkalmas felületet a kb. 6-7 m hosszúságú vékonybélben az eredeti felszín 600-szorosára növeli. Igy a tápanyagok egy kb. teniszpálya nagyságú területről szívódnak fel! A vékonybél területét érintő irritáció okozta panaszok a szerv emésztésben betöltött fontos szerepe mellett a felszíni hámsejtek gyors osztódásával, érzékenységével is magyarázható. A bolyhok tövénél kezdődő osztódás során a sejtek 3-4 nap alatt érik el a boholy csúcsi részét. A vékonybél speciális bakteriális flórája is nélkülözhetetlen a megfelelő emésztéshez és bélműködéshez. Az egyensúly felborulása fertőzések vagy antibiotikumok, illetve nem megfelelő emésztési folyamatok során képződő anyagok (vegyhatásváltozás!) hatására kellemetlen hasi tünetek alakulnak ki. Ételadalékok okozta tünetek kialakulásáért az adalékok által megváltozott normál bélflóra oki szerepe is feltételezhető. Az utóbbi időben pre-(fructoso-oligosacharid) és probiotikumok (pl. Lactobacillus) alkalmazásával a normál béflóra könnyebben fenntartható.
A béltraktus nemcsak a tápanyagok emésztésében és felszívódásában játszik nélkülözhetetlen szerepet, de egyben a szervezet legnagyobb nyirokszerve is. A vékonybél nyálkahártyáján keresztül érintkezik a szervezet a tápanyagokkal bekerülő antigénekkel és mikroorganizmusokkal. A vékonybél a bőrhöz viszonyítva jóval nagyobb felülettel képezi a szervezet belső védőgátját, barrierjét. A visszatérő hasi tünetek gyakori oka a bélbolyhokon található, a szénhidrátok emésztésének végső lépését bíztosító enzimek elsődleges vagy másodlagos hiánya is. A tejcukor-intolerancia hátterében is ezen eltérés áll.
A tejcukor és egyéb cukrok intoleranciájának kialakulása
A vékonybélbe kerülő kettős cukrok = diszacharidok (laktóz, szacharóz, maltóz), laktáz, maltáz és isomaltáz enzimek hatására bomlanak le felszívódásra képes egy molekulát jelentő monoszacharidokká (glukóz, galaktóz). A nem megfelelő enzimműködés miatt a felszívódásra nem képes, több molekulából álló cukrok, valamint azok baktériális emésztése során képződő ecetsav, vajsav hatása hasmenést, a képződő gázok (pl. H2,CO2, metán) erős puffadást, akut tüneteket, fejfájást, hasi görcsöket, majd híg hasmenést, okoznak. A laktózt a vékonybél kefeszegély rétegében levő laktáz enzim bontja glukózra és galaktózra. Fél deciliter tej laktáz hiányában másfél liter gáz képződéséhez is vezethet. A tej egyéb összetevői mellett fontos szerepe van a laktóz lebomlásakor képződő galaktóznak, ami az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyag, megtalálható az idegrostokat védő myelinhüvelyben is.
A laktóz-intolerans betegek jelentős részének - akár 60 százalékának lehet fruktóz-intoleranciája is. Fruktóz-intolerancia során a gyümölcscukor nem, vagy nem megfelelő mértékben szívódik fel, ami a laktóz-intoleranciához hasonló panaszokat, tüneteket okoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tejcukor-intolerancia előfordulásának gyakorisága
Populációgenetikai vizsgálatok szerint kb. tízezer évvel ezelőtt az állattenyésztés elterjedésével párhuzamosan a tejfogyasztás is különböző területeken fokozódott. A tejfogyasztással kálcium , foszfát és fehérje erősebb izomzatot és csontozatot, a nők esetében erősebb medencefelépítést eredményezett. A megmaradó laktózaktivitás kifejezett pozitív szelekciós (kiválasztó) tényezővé vált az evolúció során. A világ népességének több mint a felénél kimutatható a szoptatás utáni időszakban a laktáz aktivitás fokozatos csökkenése.
A Távol-Keleten, illetve az eszkimóknál, ahol nem dominál a tejfogyasztás és a szarvasmarhatenyésztés - a lakosság 90 százaléka laktóz-intoleráns. Észak-Európában kb. 2 százalékos, míg délen 25 százalék körüli gyakoriság észlelhető. Egy Magyarországon történt felmérés szerint a lakosság kb. 15 százaléka szenved a tejcukor-intolerancia okozta tünetek miatt.
Az elsődleges laktázhiány veleszületett formája ritka kórkép és csecsemőkorban kerül megállapításra. Az elsődleges laktázhiány késői, felnőttkori formája során normál vékonybél nyálkahártya mellett a laktáz enzim aktivitása az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Elnevezésével ellentétben már 3-5 éves korban is jelentkezhetnek a tünetek. Az életkor előrehaladtával és az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függően a panaszok fokozódnak. A kórkép hátterében 2002-ben genetikailag kimutatható eltérést állapítottak meg. (Meghatározott gén szerkezetében bekövetkező változásokat - polimorfizmusokat mutattak ki). További vizsgálatok igazolták ezen polimorfizmussal jelentkező laktóz-intolerancia vastagbél daganattal és csontritkulással történő előfordulásának összefüggését is.
A kórképet a másodlagos laktázhiány tünetegyüttese teszi összetetté. Ezen esetekben a mikrobolyhok csúcsi részén levő, külső hatásokra a könnyen sérülő laktáz enzim működése csak a károsító tényezők megszünését követően áll helyre. A károsodás hátterében gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, ételallergia, gyógyszerek, besugárzás és kemoterápia hatása is állhat. Kórokozók (E. coli és Peptostreptococcosok) által okozott úgynevezett kontaminált vékonybél szindróma esetében is gyakori az átmeneti laktóz-intolerancia. Belgyógyászati betegségek is különböző gyakorisággal társulhatnak laktóz-intoleranciával. Májbetegségek mellett 65 százalékos, míg hasnyálmirigy betegségeiben 33%-os, epebetegségekben 24%-os a laktóz-intolerancia előfordulása.
Egyértelműen igazolt tény, hogy csontritkulásban szenvedő betegek körében a tejcukor-intolerancia gyakrabban mutatható ki. A két elváltozás gyakoribb együttes jelentkezését a tejet és tejterméket nem, vagy csökkent mennyiségben tartalmazó étrend okozza. A napi kálciumbevitel ezekben az esetekben nem éri el a napi szükséges mennyiséget. A napi átlagos szükséglet 800 mg, menopauzában 1000 mg, (egy liter tej kálciumtartalma 1140 mg). Teljesértékű táplálkozás során napi minimum 500 ml tejnek megfelelő savanyított tejtermék fogyasztása biztosítja a szükséges mennyiségű kálcium bevitelét.
A tejcukor-intolerancia tünetei és kimutatása
A tejcukor-intolerancia gyanúja megerősíthető a tejcukor-provokációs teszttel, amit vércukorszint-meghatározással köthetünk össze. Tejcukor fogyasztását követően a vizsgált betegek körében kellemetlen hasi panaszok (100%), hányinger (78%), fejfájás (86%), a koncentrációs készség csökkenése (82%), hasmenés (70%), viszketés, ekcéma (40%) jelentkezett. Jellemzően székrekedésben szenvedő betegek esetében a laktóz- intolerancia nem jár minden esetben hasmenéssel, így megállapítására gyakran csak hosszú idő után kerül sor.
A mindennapos gasztroenterológiai gyakorlatban a laktázhiányt leggyakrabban H2-kilégzési teszttel állapítjuk meg. A tejcukor-intolerancia esetén a bél lumenében levő laktóz bakteriális fermentációja H2-gáz képződésével jár, amit speciális hidrogéndetektor segítségével merünk. Laktázhiány gyanúja esetén 50 g laktóz alkalmazása után a kilégzett levegőben levő hidrogénatomok számát mérjük, majd az értékek alapján állapítjuk meg laktázhiány mértékét.
Genetikai módszer a mindennapos gyakorlatban jelenleg még nem alkalmazható, annak ellenére, hogy hypolactasia eseteiben a laktáz gén mellett az előzőleg ismertetett polimorfizmus kimutatható.
A laktóz-intolencia gyomortükrözés során, a vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyájából (postbulbaris duodenum-nyombél területéről) nyert biopszia vizsgálatával is megállapítható. A speciális tesztrendszerben végbemenő laktózbontás során képződő glukóz okozta színváltozás, illetve annak hiánya az endoszkópiát követően 20 perc múlva választ ad a beteg panaszaira.
H2-kilégzési teszttel a vékonybél egyéb müködését, tranzitidejét, a baktériumflóra megváltozását (kontaminációt) egy lactulose nevű cukor alkalmazásával végezzük. A kontamináció okozta másodlagos laktázhiány esetében mindkét vizsgálat kóros értékeket jelez, míg primér laktózhiány során a lactulose-teszt negatív eredményt ad. Más vizsgálati anyagok (szacharóz, fruktóz) alkalmazásával egyéb szénhidrátok felszívódásának zavara is igazolható.
A tejcukor-intolerancia kezelése
A tej, tejföl, tejpor, túró, vaj, tejjel, tejporral készült margarin és tejszín tartalmú ételek, lágy sajtok és tejsavó alapanyagú termékek nem fogyaszthatók. A tejtermékek közül azonban a speciális módszerekkel előállított laktózmentes tejet, kemény sajtokat (ementáli, parmezán, cheddar, gouda), valamint a penészes sajtokat (camember, brie, gorgonzola, roquefort) laktázhiány esetén is fogyaszthatják a betegek.
Laktázhiány során a bevitt tejcukor mennyiségétől függően alakulnak ki a panaszok. Az ételekben levő laktóz lebontására laktáz-tartalmú gyógyszerek alkalmazása javasolt. Igazolt laktázhiány esetén a vényköteles gyógyszer 50 százalékos támogatással rendelhető.
Összefoglalva
Hasi panaszok során gyermek- és felnőttkorban is gyakran felmerül a laktóz-intolerancia lehetősége. Külföldi utak után, illetve idegen helyen történt étkezéseket követően bakteriális vagy férgek okozta fertőzés lehetőségére is gondolni kell. Rutin labor- és székletvizsgálat után az előzőekben részletezett H2-kilégzési teszt elvégzése javasolt, ami különböző tesztanyagok alkalmazásával a vékonybél működésére vonatkozóan fontos információkat ad a gasztroenterológus számára a betegek panaszainak megszüntetése érdekében.
Ez is érdekelhet
