Mi okozhat székrekedést?
Amikor a megszokottnál jóval ritkábban tudunk toalettre menni, közben fáj és görcsöl a hasunk, fel vagyunk puffadva, és nehéz a székletürítés, akkor beszélünk székrekedésről , idegen kifejezéssel élve obstipációról. Bár az, hogy mi minősül a megszokottól jóval ritkábbnak, erősen személyfüggő. Hiszen van, aki már attól is rosszul érzi magát, ha egy-egy nap kimarad, miközben másnak az is alig tűnik fel, ha csak hetente kétszer-háromszor végzi a dolgát. Mindenesetre a legfontosabb kritérium, amikor valamit tenni kell, ha kellemetlennek találjuk a magunkon észlelt tüneteket.
A háttérben legtöbbször az egészségtelen táplálkozás áll, amit röviden úgy is összefoglalhatunk, hogy rostszegény étrend. Azaz túl magas a szénhidrát-, a fehérje- és a zsírbevitel, tehát gyakorlatilag húson, tésztán, kenyéren és tejtermékeken élünk. Tovább rontja a helyzetet, ha a napi folyadékfogyasztásunk sem kielégítő, valamint ha ülő életmódot folytatunk, hiszen akkor az emésztőrendszerünk sem tudja megfelelően hígítani a székletet, és a bélrendszerünket sem támogatjuk azzal, hogy a mozgás segítségével könnyebben ki tudja juttatni a szervezetünkből a salakanyagot. További kockázati tényező a lelkiállapotunk is: a fokozott stressz is fontos szerepet játszik a székrekedés kialakulásában.
A probléma szinte minden korban előfordulhat. Gyermekeknél sem ritka, bár tény, hogy gyakoribb a mozgásszegény életre kényszerülő felnőtteknél, a kismamáknál, akiknek a hormonváltozások miatt lassul le a bélmozgása, valamint az időseknél, akiknek a koruk miatt válik lassabbá az anyagcseréjük. A székrekedéssel, mint megannyi más testi bajjal, érdemes időben elkezdeni foglalkozni, hiszen könnyen betegséggé fajulhat, azaz, ha nem változtatunk a szokásainkon, vagy nem fordulunk orvoshoz, akár aranyér, bélelzáródás, sipoly, vastagbélgyulladás, sérv, polip, szélsőséges esetben pedig béldaganat is lehet a következménye. Fogyasszunk elegendő folyadékot, lehetőleg vizet vagy cukrozatlan teát, mozogjunk mindennap, és vigyünk be sok rostot a szervezetünkbe.
Mik azok a rostok?
Tulajdonképpen ballasztanyagok, amelyek szinte változatlan formában mennek át a szervezetünkön. Tápértékük alig van vagy szinte egyáltalán nincs, az emésztési folyamatban mégis nélkülözhetetlen a szerepük. A szakemberek két csoportra osztják őket. Az úgynevezett nem oldódó rostok azok, amelyek a felesleges anyagokat kötik meg és viszik ki magukkal a testünkből. Az úgynevezett oldódó rostok pedig a vizet szívják fel, így segítik elő a könnyebb ürítést. A nem oldódó rostforrásaink közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a rizs és a magvak közül a diófélék. Az oldódóak közé pedig a zab, a hüvelyesek és a gyümölcsök, zöldségek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Téli rostos ételek
Láthatjuk, hogy főleg a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztására kell hangsúlyt fektetni, ami évszázadokkal ezelőtt a téli hónapokban valóban nehézkes volt, a 21. században azonban már rengeteg olyan megoldást találunk, amellyel egész évben biztosíthatjuk szervezetünk rostszükségleteit. De nézzünk néhány példát, mi az, amit ősztől tavaszig rendszeresen együnk, hogy ne legyen székrekedésünk.
Narancs
Késő ősszel veszi át a zöldségeseknél a főszerepet, és egészen kora nyárig kapható a jó minőségű, lédús narancs, amely nemcsak rostokban gazdag, hanem rengeteg hasznos ásványi anyagot és vitamint is tartalmaz. A C-vitamin pedig a sok-sok jó tulajdonsága mellett a székletet is lazítja.
Alma, körte
Az almának és körtének valahogy a "szegények gyümölcse" szerep jutott, pedig sokat tennénk a szervezetünkért, ha mindennap ennénk belőlük, méghozzá nyersen és héjastul. A bennük lévő rostok, vitaminok és antioxidánsok miatt nemcsak az emésztést segítik, hanem rákmegelőző, gyulladáscsökkentő hatásuk is van, és csökkentik az úgynevezett rossz koleszterin szintjét is, ezzel pedig a szívünket is védik.
Kivi
A narancs és a mandarin mellett az egyik legkedveltebb déligyümölcs, amelyet egész télen bátran fogyaszthatunk. Magas rosttartalma miatt enyhe hashajtó hatással rendelkezik. Remek C-vitamin-forrás és antioxidáns, ha sokat esszük, megelőzhetjük a cukorbetegséget, a rákot, magas káliumtartalma miatt pedig a szív- és érrendszeri betegségeket is.
Szilva
A szilvában az a jó, hogy bár csak októberig terem, aszalva, lekvárként vagy befőttként is isteni, és egész télen fogyasztható. Nem mellesleg pedig az egyik legismertebb népi hashajtónk.
Savanyú káposzta
Egész télen kapható, és akár magában, akár más ételnek elkészítve rendkívül finom, ráadásul olcsó is. Az erjedéskor keletkeznek benne olyan hasznos baktériumok, amelyek nemcsak az emésztést segítik hanem az immunrendszerünkre is jó hatást gyakorolnak. Székrekedésre az is hatásos, ha a levéből iszunk egy-egy csészével - fokozhatjuk a hatást, ha éhgyomorra fogyasztjuk.
Hüvelyesek
Valahogy nyáron ritkábban kerül az asztalra lencse, illetve bab. Télen viszont az egyik legjobb leves-, illetve főzelék-alapanyagnak számítanak, hiszen a klasszikus fogások mellett remekül illenek az egzotikus ételekbe is. A borsó nyáron is közkedvelt, de ha lefagyasztjuk a harsogóan zöld kis golyókat, télen is egy kis üdeséget varázsolhatunk az asztalunkra. Kitűnő fehérje- és rostforrásnak számítanak, sok telítetlen zsírsavat, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ezért csökkentik a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, hatékonyan léphetünk fel segítségükkel az elhízás, a cukorbetegség és a béldaganatok ellen is.
Dió, mandula
Bár gyakorlatilag egész évben kaphatóak, érdemes télen kiegészíteni velük a gyümölcsfogyasztásunkat, hiszen nemcsak a magas rost- és telítetlenzsírsav-tartalmuk gyorsítja az emésztést, hanem a bennük található kálium és magnézium is, ezek ugyanis lazítják a belek falait, valamint összehúzódásra ingerlik őket, így segítik elő a székletürítést.
Spenót
Ez is érdekelhet
A friss levelek szezonja ugyan hamar lejár, a fagyasztott natúr termékek azonban nagy választékban kaphatók az élelmiszerüzletekben. Ezért használjuk ki a lehetőséget, és együnk télen is rengeteg spenótot, hiszen a magas rosttartalma mellett ez a növény is gazdag magnéziumban, ami jótékony hatást gyakorol a bélmozgásokra.
