Az ösztrogének női nemi hormonok, habár a férfiak szervezetében is termelődnek kisebb mennyiségben. Ismert, hogy pozitív hatással bírnak az anyagcserére, jelentős részben tehát emiatt is magasabb az elhízás és különféle anyagcserezavarok kialakulásának kockázata nőknél a menopauza utáni időszakban, amikor is a szervezet hormontermelésének drasztikus visszaesése ösztrogénhiányt idéz elő. Eric Prossnitz vezetésével amerikai kutatók egy csapata arra szeretett volna választ kapni, hogy vajon segíthet-e leküzdeni a túlsúlyt ilyen és egyéb esetekben az a vegyület, amely az ösztrogének egy formája, az ösztradiol egy meghatározott receptorát aktiválja.
Egereknél biztatóak az eredmények
A G-1 névre keresztelt szer hatását egereken tesztelték. A klimax állapotát utánozva petefészek-eltávolításon átesett nőstény egyedeken kísérleteztek. A rágcsálók egy részét normális, egy másik részét pedig magas zsírtartalmú táplálékkal etették. Különböző ütemben ugyan, de mindkét esetben elkezdett gyarapodni az állatok testtömege, illetve kimutathatóan romlott a cukorháztartásuk is. Miután viszont G-1-gyel kezelték a kísérleti egyedeket, javultak az értékeik. Ezzel egyidejűleg hím egerekkel is folytattak vizsgálatokat a kutatók. Bár ez esetben a magas zsírtartalmú étrend által kiváltott testsúly növekedést nem tudták visszafordítani, csupán megállítani, a szénhidrát-anyagcsere viszont ismét javulni kezdett a G-1 hatására.
Prossnitz szerint az eredmények arra utalnak, hogy a G-1 külön-külön hat a testtömegre és a szénhidrát-anyagcserére. Emellett felmerül a lehetőség, hogy a szer eltérően hat a két nemre, de az is előfordulhat, hogy az általa megcélzott receptorok funkcionálnak másként a nőstény és a hím egyedek szervezetében. Mindazonáltal egyértelműen látható, hogy a nőstény egerek fogyása nem csökkentett táplálékbevitel vagy fokozott testmozgás eredményeként jelentkezett: az váltotta ki, amit a testük a bevitt kalóriákkal tett. "Megváltozott az anyagcseréjük, pontosabban megnövekedett az energiafelhasználásuk" - mutatott rá Prossnitz.
A barna zsírszövet a kulcs
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy jobban megértsék a G-1 hatásmechanizmusát, a kutatók azt is megvizsgálták, miként hat a szer az úgynevezett barna zsírszövetre. Ez utóbbi abban különbözik a fehér zsírszövettől, hogy sejtjeiben több mitokondrium található, ennél fogva ahelyett, hogy zsírként eltárolná az energiatöbbletet, inkább hőt termelve elégeti azt. Mint a kísérletekből kiderült, G-1 hatására a barna zsírszövet aktivitása fokozódott. "Ez jól illik abba a képbe, amelyet az egereknél is láttunk. Egyben arra utal, hogy a G-1 képes lehet segíteni a fogyást azáltal, hogy fokozott kalóriaégetésre sarkallja a szervezetet" - hangsúlyozta a kutatócsapat vezetője.
A vizsgálatok következő célja, hogy meghatározzák, miként tudnak a G-1 által megcélzott receptorokból induló jelek olyan sejtszintű változásokat beindítani, amelyek révén aztán több energiát használ fel a test. Ezzel együtt Prossnitz úgy fogalmazott, reményei szerint a G-1 hamarosan új távlatokat nyithat az anyagcserezavarok kezelésében. Addig is, amíg ez bekövetkezik, a kutatók folyatják munkájukat a klinikai kísérletek felé vezető úton, amikor már embereken tesztelhetik majd a szer testsúlyra és cukorháztartásra kifejtett hatását.
A tanulmány január 29-én jelent meg az Science Translational Medicine online felületén.
Ez is érdekelhet
Forrás: hscnews.unm.edu
