Krónikus székrekedéstől a statisztikák szerint minden ötödik ember szenved. Mindeközben az, hogy pontosan mi számít kóros állapotnak, rendkívül viszonylagos. Hiszen van olyan felnőtt, akit már az is zavar, ha nem tud minden nap vécére menni, de van olyan is, akinek ez fel sem tűnik. Szakemberek azt mondják, normálisnak számít az is, ha napi három, és az is, ha csak heti három alkalommal történik székletürítés. Mindenesetre, ha heti három alkalomnál ritkábban távoznak a salakanyagok a beleinkből, számolnunk kell azzal, hogy valami baj van.
Mi okozhat szorulást?
Leggyakrabban a helytelen táplálkozás áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk számára előnytelen az elfogyasztott fehérjék, zsírok, szénhidrátok, és a rosttartalmú élelmiszerek aránya. Azaz túl sok húst, cukrot és fehér lisztből készült pékárut eszünk, és túl kevés zöldséget, gyümölcsöt, valamint teljes kiőrlésű gabonaféléket. Pedig az ezekből származó ballasztanyagok azok, amelyek tisztítják a beleinket. Először is kitűnő vízhordozók, ezáltal növelik a béltartalom térfogatát. Másodszor pedig termékeny táptalajként szolgálnak a hasznos bélbaktériumoknak. Ezen tulajdonságaik révén intenzívebb mozgásra késztetik a beleket, így segítik elő azok rendszeres kiürülését.
Szoruláshoz vezethet az is, ha a bélmozgásokat végző izmok nem működnek megfelelően. Ilyenkor a széklet még általában átjut a vastagbélen, a végbélben azonban elakad. Leggyakrabban csak az tűnik fel, hogy a mellékhelyiségben nagy erőt kell kifejteni - még sincs számottevő eredmény. A szervezet számára fontos víz a vastagbélből sokszor visszaszívódik a szervezetbe. Az ürítési folyamatot gátolja az is, ha ez a mennyiség túl nagy.
A székrekedés ezen kívül bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet. Több altató, vagy vérnyomáscsökkentő szedése is járhat ilyen következménnyel, de előfordulhat a Parkinson-kór vagy a depresszió kezelésére használt tabletták esetében is. A szorulást ajánlott nagyon komolyan venni, hiszen szövődményei lehetnek: nemcsak aranyér alakulhat ki, hanem megrepedhet, sőt, elszakadhat a végbélnyílást fedő bőr- és izomszövet is.
Mit tehetünk ellene?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyon egyszerűen megfogalmazva, magas rosttartalmú ételeket kell fogyasztanunk, ezek ugyanis aktívabbá teszik a bélműködést, így a széklet kisebb erőfeszítéssel üríthető. Utazások ideje alatt, amikor azonnali hatást kell elérni, hashajtókra is szükség lehet. Emellett sokat kell sportolni, hiszen ez is megmozgatja bélrendszerünket, illetve oda kell figyelni a bőséges folyadékbevitelre. Ez utóbbiban nagy segítségünkre lehetnek a különböző turmixok is.
Világszerte reneszánszát éli a turmixfogyasztás. Több olyan előnye van ugyanis, amely a mai közhelyszerűen rohanó világunkban a legfinomabb és a legpraktikusabb ételek közé emeli. Praktikus, hiszen miután elkészítettük, könnyen magunkkal vihetjük egy zárt fedelű pohárban, és akár utazás vagy munka közben is elfogyaszthatjuk. Sokkal egyszerűbb, mint a gyümölcsöket külön-külön meghámozni, felszeletelni, és dobozolni. Ezen kívül a hasznos tápanyagok mellett sok folyadékot is tartalmaz, így a napi szükségletünk egy részét is biztosíthatjuk vele. És természetesen finom is, ráadásul a különböző gyümölcsök, esetleg zöldségek, és fűszerek kombinációja révén könnyen váltogathatjuk az ízeket.
Fahéjas szilvás turmix
Hozzávalók:
- 5-6 darab szilva;
- fél banán;
- 1 evőkanál lenmag;
- 1 késhegynyi fahéj.
A szilva a legismertebb házi gyógymód a szorulásra. Lehet fogyasztani aszalva, és nyersen is, turmixban mind a kettő finom. Nemcsak magas rosttartalma segít, hanem az úgynevezett szorbittartalma is, hiszen ez az úgynevezett természetes szénhidrát lazítja a székletet. A lenmag többféle hasznos olajat, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, a belekre azonban elsősorban az úgynevezett nyálkaanyaga van hatással. Ha az egész magokat esszük meg, a tápanyagok egy része nem, vagy csak nagyon nehezen hasznosul, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy kicsit összetörve, ledarálva, vagy turmixban aprítva fogyasszuk. A banánok közül érdemes az érettebbeket választani, hiszen ezeknek a zöldeknél magasabb a pektintartalma, ami segíti az emésztést.
Kivis turmix
Hozzávalók:
- 3 db kivi;
- egy fél banán;
- 1,5 dl joghurt;
- 5-6 szem datolya.
A kivi arról híres, hogy rendkívül magas a C-vitamin tartalma, így azt kevesen tudják, hogy a rosttartalma is legendás. Kiválóan kiegészíti a joghurt, amely a benne lévő probiotikumokkal segít növelni a széklet gyakoriságát. Mivel a kivi nem annyira édes, néhány szem aszalt datolyát is érdemes tenni az italunkba, amely nemcsak ízével, hanem magas rosttartalmával is hozzájárul a székrekedés megelőzéséhez.
Körtés turmix
Hozzávalók:
- 1 nagy körte
- fél banán
- 2 evőkanál mazsola
- 3 evőkanál (korábban pár órára vízbe áztatott) zabpehely
Azt már talán nem is kell részletezni, hogy a zabban és a zabpelyhekben található rengeteg rost mennyire felgyorsítja az emésztést. Ehhez jön még a körte is, amely a rostokon kívül a szilvához hasonlóan szorbitolt is tartalmaz, ami növeli a széklet nedvességtartalmát. A mazsola is remek édesítő, hashajtó hatását pedig borkősav-tartalmának köszönheti.
Narancsos répás turmix
Hozzávalók:
- 1 narancs hámozva
- 1 alma
- 1 kisebb répa
- 3-4 füge
Ez is érdekelhet
A narancs hallatán is elsősorban a C-vitamin jut eszünkbe, pedig érdemes megtanulni azt is, hogy sok benne az úgynevezett naringenin nevű anyag, amelynek enyhe hashajtó hatása van. A füge aszalva, és nyersen is jót tesz a szervezetünknek, ugyanis ez a gyümölcs is a természetes hashajtók közé tartozik. Az almában sok a pektin, amely ugyancsak segít megakadályozni a szorulást. A sárgarépa pedig magas rosttartalmával tisztítja a bélrendszerünket.
Legjobban: