Az alapvető élelmiszerek körét sok szempont alapján meghatározhatjuk, de ha azt vizsgáljuk, hogy a fogyasztók, a lakosság számára mi a fontos, miből tartanak mindig otthon, akkor a kenyér biztosan ott van az első háromban - hívta fel a figyelmet Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Ezt támasztják alá a szervezet nemrég elkészült saját felméréséből származó adatok, de a KSH egy főre jutó, átlagos élelmiszerfogyasztásról szóló adatai is. Azok az élelmiszerek, amelyeknek az áfája a korábbi években 5 százalékra csökkent, fontosak a lakosság számára. Ugyanígy a jövőre bevonni tervezett hal fogyasztásának növelése is szükséges a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. Ezzel együtt nem tudni - mutatott rá az elnök - hogy a lakosság szempontjából kiemelten fontos pékárukra eddig miért nem került sor.
A háztartások egy főre jutó havi kiadásainak megoszlásában a KSH 2016-os adatai szerint az élelmiszerek és nem alkoholos italok 26,5 százalékot tettek ki, és ez havonta 20 412 forintot jelentett. E termékcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,5%-ot a hús és húskészítmények képviselték, az erre fordított, egy főre jutó 5605 forintos havi összeg közel azonos az előző évivel. A húsfélék ára a vizsgált időszakban átlagosan 4,9%-kal mérséklődött, ezen belül is - elsősorban a sertés tőkehús áfájának 27%-ról 5%-ra mérséklése miatt - a legdinamikusabban (14,2%-kal) a sertéshúsé csökkent, így hasonló ráfordítás mellett is nőtt az elfogyasztott mennyiség.
A főcsoporton belül havonta 3179 forint volt a tejre, tejtermékre, sajtra , tojásra fordított egy főre jutó kiadás nagysága, 3031 forintot pedig kenyérre és egyéb gabonatermékekre költött a lakosság. Az összes élelmiszerköltség csaknem ötödét zöldségfélékre, gyümölcsre és burgonyára fordították, 6,6%-os áremelkedés mellett fejenként 3643 forintot, ami folyó áron 7,6, reálértéken 0,9%-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül zöldségfélékre (10,2%-os áremelkedés mellett) 5,2%-kal, gyümölcsökre (104,0%-os árindex mellett) 9,4%-kal többet adtak ki a háztartások folyó áron.
Az étolaj ára 7,1%-kal emelkedett 2016-ban, aminek hatására a fogyasztása reálértéken 3,2%-kal esett vissza, ugyanakkor az állati zsiradékok esetében, ahol az árak 6,3%-kal csökkentek, a kiadás 11,8%-kal nőtt, ami a hazai lakosság jelentős árérzékenységére utal. Édességekre havonta 1270 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest folyó áron 5,2%-kal többet. A költségek több mint harmadát, 452 forintot csokoládéra, 294 forintot cukorra költöttük.
Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján 2016-ban a háztartások fejenként 5,2 kg húst, szalámit és felvágottat vásároltak havonta, hasonlóan az előző évhez. Az elfogyasztott mennyiség legnagyobb részben baromfi- (1,6 kg), illetve sertéshús (1,5 kg) volt. A kenyér és péksütemény, a tésztafélék, valamint a rizs vásárolt mennyisége az előző évhez képest érdemben nem változott. Egy főre jutó havi tejfogyasztásunk 4,5 literre emelkedett, 0,8%-kal meghaladva az előző évi mennyiséget. Friss és fagyasztott zöldségből, gyümölcsből az előző évhez hasonlóan 4,4, illetve 3,8 kg fogyott havonta. 2016-ban a burgonya ára jelentősen, 25,8%-kal emelkedett, hatására a fogyasztás mennyisége 5,5%-kal csökkent. Az alkoholmentes italok közül számottevő az ásványvíz - (6,4 liter) és az üdítőital-fogyasztásunk (2,3 liter), ennél kevesebb, mindössze 1,1 liter fogyott a különféle gyümölcslevekből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
