Kedves Olvasó! Biztosan fejcsóválva olvasta bevezetőnk mondatait. Dőljön hátra monitora előtt, és mire cikkünk végére jut, már nem is fog csodálkozni. Az már biztosan világos, hogy a táplálkozás és egészségünk vonatkozásairól lesz szó, de most "földhözragadtan" a gyakorlat oldaláról próbáljuk megközelíteni a témát.
Főzzünk az egészségünkért!
Nem csigázzuk tovább, válaszolunk a bevezetőben feltett kérdésekre. Hogyan lesz a töltött káposztából térdfájás? Sajnos egyszerűen lehet. Természetesen nem egy újfajta, az említett finomság által terjesztett betegségről van szó, hanem a túlsúlyról, az elhízásról, melyhez például ez az étel is tevékenyen hozzá tud járulni. Az elhízás okai szerteágazóak, de a konyhatechnika, a felhasznált nagy energiatartalmú alapanyagok szinte mindig megtalálhatóak közöttük. A túlsúly pedig alattomos betegség (igen, jól írtuk, betegség, hiszen a WHO állásfoglalása szerint az elhízás ugyanúgy betegség, mint például a reuma), mivel nincsenek közvetlen tünetei, csak más szervben, szervrendszerben érzékelhetőek. Ilyen például az ízületek kopása, deformálódása is, tehát így lesz a töltött káposztából az elhízáson keresztül térdfájás.
Talán beugrott már a másik kérdés logikája és válasza is: igen, a mikrohullámú sütővel talán még gyorsabban is futhatunk, hiszen készíthetőek vele olyan energiaszegény ételek, melyekkel súlyunkat kordában, szervezetünket jó formában tudjuk tartani.
No persze, azért ezek a dolgok nem ilyen egyszerűek az életben. Az egészséges táplálkozás megkívánja a korszerű ismereteket, az energia- és zsírszegény, ugyanakkor vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, friss alapanyagok felhasználásának tudományát. A koronát az elkészítés módja teszi fel az egészre, bár nem közömbös az sem, hogyan étkezünk. Mindezekről más írásainkban bővebben olvashatnak, ezeket most nem részletezzük külön. Nézzük viszont a konyhatechnikát, amelyen áll vagy bukik egy-egy étel egészséges vagy egészségtelen volta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alapok
Az egészséges főzés alapja az egészséges alapanyagok használata. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Az általunk felhasznált alapanyagok lehetőleg frissek, épek, kifogástalan minőségűek, szennyeződésektől, fertőzésektől vegyszer- és gyógyszermaradványoktól mentesek legyenek. Érdemes a húsok és húsfélék közül a zsírszegényebbet (a sertésoldalasnál soványabb a karaj), tápanyagokban gazdagabbat választani. A pékáruk, lisztes termékek lehetőleg teljes kiőrlésűek legyenek, hogy értékes tápanyagaikból minél több maradjon. A tejtermékekből is az alacsonyabb zsírtartalmúakat vegyük le a polcról.
A technika
A különböző cégek nem véletlenül fejlesztenek jobbnál jobb konyhai eszközöket - s most ne csak a hipermodern elektromos gépekre gondoljunk, hanem az edényekre is. Nagymamáink korában még elképzelhetetlen volt az olyan serpenyő, amiben olaj nélkül lehet sütni, s az étel sem tapad le, vagy a hőtárolómagos leveses fazék, ami kíméletesen melegíti át a hozzávalókat. Ezek az eszközök nemcsak a konyhában töltött időt rövidítik meg, hanem az egészségesebb ételek készítésének is kedveznek. Hiszen egy teflonbevonatú serpenyővel, tepsivel kevesebb zsiradékkal vagy akár anélkül is főzhetünk, amit szív- és érrendszerünk biztosan meghálál hosszabb távon. A mikrohullámú sütővel is készíthetünk zsírszegény ételeket, de hozzásegít minket ahhoz is, hogy az élelmiszerek értékes tápanyagai, a vitaminok és az ásványi anyagok szinte teljesen épen maradjanak.
Néhány érdekesség
Tudja-e Ön, hogy honnan is származik a teflon? Vagy miért is jó egy párolókészülék? Esetleg azt, hogy miért egészségesebb olajsütőt használni, ha már bő zsiradékban kívánunk sütni? Ha nem lenne valamelyikkel tisztában, olvasson tovább!
A teflont (hivatalos nevén politetrafluor-etilént) eredetileg a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számára fejlesztették ki, hogy az űrhajók külsejét vonják be vele. Ez ugyanis megóvta a belső részeket - így a bent ülő űrhajósokat is - a több ezer fokos forróságtól, amikor az űrhajó belépett a földi légkörbe. E célból készült el ez az alacsony tapadású anyag, s bár eredetileg neki szánt hivatását nem igazán tudta betölteni, számos területen nagy sikert könyvelhetett el magának a hétköznapi életben azóta is. Készülnek teflonos fonalak, szövetek, s ami a legfontosabb, teflonbevonatú edények. Az egészségünket úgy védi, hogy alacsony tapadása miatt kevesebb zsiradék felhasználásával süthetünk-főzhetünk az ilyen edényekben, és segítségével hamarabb, kíméletesebben alakulnak ki azok az ízanyagok is, melyek az étel aromáját adják. Mindez együtt alacsonyabb zsírtartalmú, magasabb vitamin- és ásványi anyag tartalmú, nagy élvezeti értékű ételeket eredményez, tehát aki egészségesen akar táplálkozni, nem nélkülözheti konyhájában az ilyen edényeket. Nem érdemes viszont olcsóbb fajtákat választani ezekből, mert azok teflonbevonata vékony és gyenge, könnyen sérül. A levált és ételbe jutott teflondarabkák pedig már nem egészségesek. Mindez minőségi edényeknél nem fordulhat elő.
A főzés a leggyakrabban alkalmazott hőközlő művelet a sütés mellett. A korszerű táplálkozás viszont megköveteli azt, hogy minél kevesebb folyadék felhasználásával, gyorsan, roncsolás-mentesen készüljenek el az ételek. Ennek a bő folyadékban történő főzés nem, a párolás viszont teljesen megfelel. A főzés során az ásványi anyagoknak több mint a fele a főzővízbe oldódik, a vitaminok 70-80%-a a hő hatására elbomlik. Párolásnál mindkét veszteség a töredékére csökken. Ezek miatt érdemes párolókészüléket beszerezni, és a levesek zöldségeit, a salátaalapokat, köreteket és főzelékeket ennek segítségével készíteni.
A bő zsírban sütés a legegészségtelenebb ételkészítési módszer, ami csak létezik. Az így készülő ételek sok, közel harmincszázaléknyi zsiradékot szívnak magukba, jelentősen megnövelve ezzel energia- és zsírtartalmukat. Fokozottan jelentkezik ez a hatás akkor, ha helytelen technikával sütünk: hideg zsiradékban kezdjük a sütést, túl hideg vagy túl sok alapanyagot teszünk az olajba, vagy nem tudjuk megfelelő intenzitással melegíteni, folyamatosan egy hőfok közelében tartani a sütőzsiradék hőmérsékletét. A sütésre leginkább ideális hőfok 180 Celsius környékén van, ezt egy konyhai tűzhellyel elérhetjük ugyan, de állandó szinten már nem tudjuk tartani - szinte lehetetlen tehát így minden szempontból elfogadható ételt készíteni. Sok esetben kiválthatjuk másféle technikák, például teflonedények felhasználásával.
De mi a helyezet akkor, ha máshogy nem készíthető az étel, csak így (például egy panírozott-bundázott étel)? Ilyenkor érdemes egy olajsütő előnyeit kihasználni, melynek hőfokszabályzója képes a beállított hőmérséklet megtartására, és fűtőteljesítménye is elég arra, hogy ne hűljön le túlságosan a zsiradék egy-egy adag étel behelyezésekor. A gyorsan elkészülő étel pedig sokkal kevesebb zsiradékot szív magába, ezáltal valamivel kevésbé lesz egészségtelen, nagy kalória- és zsírtartalmú a készétel.
