A jelenleg boltban forgalmazott Graham-liszt annyiban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy annak három összetevőjével (magbelső, korpa, csíra ) szemben, csak kettőt tartalmaz: magbelsőt és csírát. Mivel a korpát kihagyták belőle, finomabb állagú, mint a teljes kiőrlésű és szélesebb a felhasználási köre. Tápértéke és felszívódása viszont előnyösebb, mint a fehér változaté.
Az Origo cikke szerint a lisztet egy 19. századi amerikai prédikátorról nevezték el, aki a táplálkozás megújításával kívánta híveit megtisztítani a bűnös életmódtól. Elmélete szerint ugyanis az alkohol és a zsíros ételek szexuális vágyat idéznek elő. Mivel Syvester Graham meg volt róla győződve, hogy aki maszturbál, az megvakul, ezért a hívek szeme világának érdekében újfajta étkezést javasolt. A Graham-diéta friss zöldségből, gyümölcsből, magas rosttartalmú ételekből állt, az állati források közül a tej, a sajt, a tojás és a vaj volt engedélyezett kis mennyiségben. Azt nem tudni pontosan, hogy az akkor használt liszt pontosan milyen összetételű volt, de a mostani, Graham nevével fémjelzett magbelsőt, és csírát is tartalmaz.
A gabonaételek rostok, fehérjék, szénhidrátok fő forrásai, és alapvető összetevői az egészséges étrendnek. Mindezek ellenére gabonákat leggyakrabban finomított fehér búzaliszt és az ebből készült sütemények, pékáruk, valamint müzli és tészták formájában fogyasztunk, ami a teljes értékű táplálkozás tekintetében nem éppen a legkielégítőbb. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonák rostokban gazdagok, ezáltal segítik az emésztést, tartalmaznak E-vitamint, a B-vitamin számos fajtáját, különböző ásványi anyagokat, így például vasat, magnéziumot, cinket, szelént.
Forrás: Origo