Az élelmiszerek okozta mellékhatások oka lehet ételallergia vagy ételintolerancia. Míg háromból egy ember úgy gondolja, hogy ő "allergiás" bizonyos ételekre, addig a valódi ételallergia gyakorisága mintegy 2 százalék a felnőtt lakosság körében. Gyerekeknél ez a szám magasabb, 3-7 százalék között mozog, bár a gyerekek többsége kinövi az ételallergiát, mire elkezdi az iskolát.
Ételallergia
Sok esetben a mellékhatásokat mikrobiális ételmérgezés , valamely élelmiszertől való pszichológiai idegenkedés vagy egy-egy élelmiszer összetevőre való érzékenység okozza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az intolerancia sajátos formája az élelmiszer allergia egy ételre, vagy bizonyos táplálék összetevőre, ami aktiválja az immunrendszert, mely ellenanyagot termel a problémás étellel vagy összetevővel szemben. Az immunrendszer tehát ezt a többnyire ártalmatlan anyagot ártalmasnak ítéli, így elkezd dolgozni ellene, azaz a következő alkalommal, amikor ismét találkozik vele, antitesteket indít ellene, mellyel olyan folyamatok kezdődnek el szervezetünkben, amelyek következtében kialakulnak az allergiás tünetek. A leggyakrabban előforduló tünetek:
- légzőszervi tünetek: orrfolyás vagy orrdugulás, tüsszentés, asztma (nehézlégzés), köhögés, zihálás, légzési nehézségek
- bőrön megjelenő tünetek: az ajkak, a száj, nyelv, arc bedagadása, bőrkiütés vagy bőrpír, viszketés, ekcéma
- gasztroenterológiai tünetek: hasi görcsök, hasmenés, hányinger, hányás, puffadás
- szisztémás tünetek: anafilaxiás sokk (súlyos általános sokk)
Kik lehetnek veszélyben?
Az ételallergia kialakulásának egyik legvalószínűbb oka a családon belüli örökletesség. Azoknál a csecsemőknél ahol a szülők egyike allergiás, kétszer nagyobb az ételallergia kialakulásának a kockázata, mint azoknál a csecsemőknél, akiknek a szülei nem allergiásak. Ha mindkét szülő allergiás, akkor a kockázat viszont négyszer-hatszor is nagyobb lehet. A szoptatás csökkentheti az ételallergia kialakulását a tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest. Olyan családokban, ahol a közeli rokonok allergiásak, ott a szoptatás csak 4-6 hónapig nyújthat némi védelmet.
Ételallergiát okozó ételek
Bármilyen élelmiszer vagy élelmiszer összetevő kiválthat allergiás reakciót, de a leggyakoribb allergének: tehéntej, szója, búza, rákfélék, gyümölcs, mogyoró, dió.
Ételintolerancia
Az ételintolerancia hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia (például émelygés, hasmenés és hasi görcsök), azonban az immunrendszerünk nem ugyanúgy reagál. Ételintolerancia akkor jelentkezik, amikor a szervezet nem képes megemészteni az élelmiszert vagy az élelmiszer-összetevőt megfelelően. Míg az ételallergiában szenvedő embereknek teljesen ki kell vonniuk az étrendjükből az allergén ételeket, addig az intoleranciával küszködő emberek kis mennyiségben képesek tolerálni tünetmentesen a számukra intoleranciát okozó ételeket és összetevőket. Ez alól kivételt képeznek azok, akik glutén-vagy szulfit-érzékenyek. Az ételintolerancia két leggyakoribb fajtája a glutén-és a laktózintolerancia .
Diagnosztizálás
Megfelelő és tudományosan megalapozott vizsgálati módszerekkel mindkettőt jól lehet diagnosztizálni. Az első lépés, ha a kettő közül bármelyikre is gyanakszunk, hogy felkeressük házi orvosunkat, aki a tünetek alapján elküld a megfelelő szakemberhez. A beteg részletes kórtörténete után megszületik a diagnózis. Különös figyelmet kell fordítani a tünetek típusára és gyakoriságára. Ezután a következő fő kimutatási módszereket használják: bőrvizsgálatok, élelmiszer eliminációs étrend, allergia teszt.
Miután az alapos kivizsgálás után sikerült azonosítani az allergén élelmiszereket vagy élelmiszer összetevőket, az erre érzékeny emberek számára az egyetlen mód a tünetek elkerülése érdekében, ha elkerüli a számára allergiát vagy intoleranciát okozó ételeket.
Ez is érdekelhet
Ma már az élelmiszerek címkéjén minden adalékanyagot olvashatóan fel kell tüntetni, így könnyebben elkerülhető az erre érzékenyek számára, hogy bármi olyat egyenek, ami nehézséget vagy allergiás reakciót válthat ki szervezetükben.
