Kávé, kóla, energiaitalok. Ezek a legelterjedtebb koffeinforrások hazánkban. Ellenben azon túl, hogy koffeint tartalmaznak, sok más összetevő van bennük, melyek akár pozitívan, akár negatívan, de befolyásolják a szervezet egészségét. A koffein sokféle növényben fellelhető, a növények természetes védelmét szolgáló anyag. Megtalálható többek között a kávé- és kakaóbabban, a tealevélben, a guarana-bogyóban és a kóladióban.
Élénkítő hatása - szereplés, vizsga, éjszakai munka, alváshiány stb. esetén - fontos szerepet tölthet be a mindennapi életben. Kifejezetten hasznos azoknak, akik munkájuk során éberségük csökkenésével másokat is veszélyeztethetnek (ilyenek például a buszsofőrök).
A koffein hatásai
Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozin-kötő helyeit, így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami megmagyarázza a koffein fejfájás-csillapító hatását, széles körű gyógyszeripari felhasználását is.
Egyszersmind azonban számon kell tartani a vele járó negatív hatásokat is. A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ezzel együtt ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét, és vízhajtó hatása is van. Érdekes megfigyelés, hogy a koffein a dohányosok szervezetében hamarabb lebomlik, ezért rájuk nem hat olyan intenzíven.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
|
Miért ártalmas?
A koffeint általában nem önmagában visszük be a szervezetbe. Kávé, energiaital, csokoládé formájában fogyasztjuk, aminek az a hátránya, hogy egyidejűleg sok más, esetleg káros, egészségtelen anyagot is elfogyasztunk. Számos kutatás témája a koffein szervezetre gyakorolt negatív hatása, de mikor ezt halljuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy alapvetően nem a koffein jelenti a tényleges rizikót, hanem csak összefüggésben van a valódi kockázati tényezővel.
Ugyanakkor a fiatalabbaknál, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. A különböző élénkítő italok a koffein mellett - az ízesítéstől függően - egyéb összetevőket (például cukrot, tejszínt stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.
Néhány tanulmány arra utal, hogy a kávéfogyasztásnak akár védő hatása is lehet egyes rákfajták (például májrákok) kifejlődésére nézve. Állatkísérletekben a pörkölt kávébabban található klorogénsav, illetve kávésav, valamint ferulasav rákellenes hatást mutatott. Bár a folyamat pontos háttere egyelőre még nem ismert, egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak az előbb említetten kívül többek között a 2. típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. Mindez azonban valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető, mivel a pozitív hatás a koffeines és koffeinmentes kávét fogyasztók körében egyaránt megfigyelhető volt.
A legújabb kutatások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a kávéban található antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében.
A hatás függ attól is, hogy milyen mennyiségben fogyasztjuk a koffeint. Napi 300 mg az az érték, ami a legnagyobb mértékben stimulálja szervezetünket, anélkül, hogy károsítaná azt. Ezen a mennyiségen túl nincs nagy eltérés a szervezetre gyakorolt hatás tekintetében. A mennyiségek pontos meghatározása függ a kávé elkészítésétől, a hígítási aránytól, de attól is, hogy a kávébabot pörkölték vagy fermentálták, mennyi ideig főzték a kávét belőle, és hogy milyen minőségű növényi részből állították elő.
Egy csésze (2 deciliter) kávéban átlagosan 90-180 milligramm koffein van. A presszókávéban (fél deciliter) 100 milligramm körüli ez az érték. De nem csak a kávéban található nagy mennyiségben koffein. Egy csésze fekete tea 20-90 milligramm, egy pohár (2 deciliter) kóla 20-30 milligramm koffeint tartalmaz.
Ezek ismeretében már bárki tudatosan alkalmazhatja a koffeint serkentőként anélkül, hogy aggódnia kellene. Naponta 3 csésze kávé elegendő a fáradtság legyőzésére és az éberség maximalizálására, ugyanakkor nem kell attól tartania, hogy veszélyezteti az egészségét.
Felhasznált irodalom: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Táplálkozási Akadémia hírlevele
