Lehet, hogy sokan hisznek a vegetáriánus étrendben, de attól a tény még tény marad: az európai emberek nagy része igenis szereti a húst. Németországban például kilencven százalékuknak ott van a napi étrendjében annak ellenére, hogy a húsra egyre több fórumon kockázati tényezőként tekintenek - holott az európaiak húsközpontúak.
A Német Táplálkozási Társaság (DGE) adatai szerint a férfiak hetente több mint ezer gramm húst és kolbászt esznek meg, ez pedig kétszer annyi, mint az ajánlott mennyiség (300-600 gramm), a nőknél a heti hatszáz gramm még épphogy belefér.
A fehér hús tényleg egészségesebb, mint a vörös?
Tény, hogy a fehér húsoknak (például baromfi) jobb a hírük, mint a vörös húsoknak (például marha vagy sertés), ugyanakkor nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy egészségesebb is. Mert bár a vörös húsok valóban zsírosabbak, de több ásványi anyagot (pl. vas) és vitaminokat szállítanak.
Nagyon számít a hús elkészítése is, de aki a tányér szélén hagyja a zsírdarabokat, kevesebb kalóriát visz be a szervezetbe. Az viszont tény, hogy a fehér hús könnyebben emészthető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vegetáriánusok egészségesebben élnek?
Annak, hogy rendszeresen étkeznek, valóban jó hatása van a szervezetre és az életünkre, és a legtöbb vegetáriánus a húsételek helyett tejtermékeket és tojást fogyaszt. Emellett gyakran kerülnek az étrendjükbe teljes kiőrlésű termékek vagy szójából készült ételek.
A napi szükséges fehérjebevitel érdekében gyakran esznek hüvelyeseket is, számos zöldség és gyümölcs pedig több vasat tartalmaz, mint a hús. Egy londoni tanulmány tizenkét éven át vizsgálta a vegetáriánusok és a húsfogyasztók közötti különbségeket.
A vegetáriánusoknak alacsonyabb volt a vérnyomása, aktívabb volt a veseműködése, egészségesebb volt a testsúlya. A húsevőkhöz képes negyven százalékkal alacsonyabb volt a halálos rákos megbetegedések aránya. Egy több mint hetvenezer tesztalannyal végzett amerikai kutatás azonban kimutatta, hogy nem a kevesebb húsfogyasztás miatt vannak a különbségek. A vegetáriánusok ugyanis nemcsak tudatosabban próbálnak étkezni, de mi fontosabb: élni is. Így sokkal kevesebbszer dohányoznak és isznak alkoholt, többet mozognak és karcsúbbak. Ez nem a húsmentes életmódra enged következtetni, mint különbségre, hanem az egészségesebb életmódra.
A biohús tényleg egészségesebb?
Szögezzük le már az elején, hogy a szakértői vizsgálatok szerint a minőségi biohús, és a hagyományosan előállított hús nem sokban különbözik egymástól. A dolog mégsem ilyen egyszerű. Egy vidéki haszonállatokkal foglalkozó kutatóintézet hosszú távú vizsgálatot végzett, és arra jutott, hogy a belőlük készült biohús kétszer annyi egészséges omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint tömegesen tenyésztett fajtársaiké. Ezek az állatok friss takarmányt kaptak, rendszeresen legelőre hajtották őket, és többet mozoghattak.
A húsuk nemcsak egészségesebb, de jobb ízű is volt, mint az istállókban felnövő, és a vágásra érett haszonállatoké. A gazdák csak természetes trágyát használtak, megfelelően etették őket, természetes anyagokat juttattak a szervezetükbe (semmi hormon, semmi antibiotikum!), így húsuk nem tartalmazott káros anyagokat.
Okozhat a hús rákot?
Egy több mint ötszázezer résztvevő segítségével végzett, nyolcvan éve tartó vizsgálat kimutatta, hogy a vörös húsok (például sertés, marha, borjú, bárány) túlzott fogyasztása növeli a vastagbélrák kialakulását. Egy európai szintű vizsgálat pedig megállapította,hogy már napi száz gramm vörös hús is 49 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. A háttérben a magas vastartalom hatására kialakuló, rákkeltő hatású nitrózaminok állhatnak, amely a hús feldolgozása és hevítése alatt keletkezhetnek.
A húsok szennyezettek antibiotikumokkal?
Egy becslés szerint Németországban évente átlagosan hat alkalommal kezelik a sertéseket antibiotikummal, a baromfikat, a tejelő teheneket és borjaikat pedig kétszer. A környezetvédők szerint az állattenyésztő nagyüzemekben negyvenszer annyi antibiotikum fogy, mint a kórházakban.
Ez talán így is van, a legfontosabb azonban az, hogy ezeknek az állatoknak a húsa nem kerül kereskedelmi forgalomba. Wolf-Dietrich Müller, a Húsok Minőségbiztosítási Intézetének munkatársa szerint a szarvasmarha antibiotikummal történő etetése például tilos, de pont ilyen okokból más állatoknál is a kezelés után hosszú a várakozási idő. Ezt rengeteg ellenőrzéssel tartatják be.
A minőségi húsfogyasztás nagyon fontos!
A halhús egészségesebb a sima húsnál?
Antje Jahl, a Német Táplálkozási Társaság munkatársa szerint minden a mennyiségtől, a hús típusától, és a fogyasztás gyakoriságától függ. Például ha egész héten mondjuk csak egyszer-kétszer eszünk karajt, biztosan egészségesebb, mintha naponta fogyasztanánk zsíros heringhúst.
De összességében igaz, hogy minőség és mennyiség szempontjából is egészségesebb a hal . A benne lévő telítetlen omega-3 zsírsavak erősítik a szívet és az érrendszert, segítenek megelőzni az érelmeszesedést. Antje Jah szerint a hús biztosítja a szervezet számára a nélkülözhetetlen B-vitamint, a hal viszont a jódot.
Tanulmányok mutatták ki, hogy a rendszeres halfogyasztás következtében felére esik vissza a rákos megbetegedés kockázata, mint a vörös húsnál. Az általános szabály azonban ezek kiegyensúlyozott és egészséges keveréke, együtt egészségesebbek, mint külön-külön.
Igaz, hogy a hús ad erőt és energiát?
Nagymama titka helyesbítésre szorul. Mindegyik élelmiszer erőt ad, a benne lévő tápanyag összetételének megfelelően. Ez a mítosz akkor született - például a háborúk után - , amikor egy átlagos családban még kevésszer jutott hús az asztalra. Sőt, ez a legenda még pár évtizede is élt a köztudatban, pedig egy adag tészta valami zsíros öntettel, vagy egy érett banán ugyanúgy energiát pumpál belénk, ha szükség van rá.
A hústól lehetünk madárinfluenzások vagy támadhat meg minket a kergemarhakór?
Elméletileg igen, megbízható tanulmányok szerint azonban a gyakorlatban nem. "Nyilván ezt mondhatnám a kergemarhakór brit áldozatainak, nem értenének egyet" - mondta Wolf-Dietrich Müller, a kulmbachi minőségellenőrző intézet tagja. A betegség megjelenésének gyakoriságát befolyásolják az étkezési szokások is, de Németországban például a rendszeres ellenőrzések redukálják a nullára a fertőzés lehetőségét.
Hasonló a helyzet a madárinfluenzával , Kínában például azért volt annyi áldozat, mert az emberek közvetlenül érintkeztek a baromfival, húsát pedig nem megfelelően készítették el. A vírusok ugyanis nagyon érzékenyek a magas hőmérsékletre, megfelelő hőfokú melegítés hatására elpusztulnak. Így a baromfihús szinte kockázatmentes lehet, ha rendesen megfőzik. Közvetlen érintkezés útján sokkal valószínűbb a fertőzés.
A hús tényleg jobban és hosszabb ideig telít?
Az alapigazság az, hogy a fehérje hosszabb ideig telít, mint a szénhidrát, és megakadályozza az éhségérzetet. Ezt a tézist londoni kutatások igazolják, minél több a fehérje, annál hosszabb ideig tart a telítettség. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ez nem korlátozódik kizárólag a húsra. Szóba jöhet szója, vagy hüvelyesek is, amelyek hosszabb távon ugyanolyan jók és hatásosak.
A grillezett hús árt az egészségnek?
Nem feltétlenül, legalábbis ha betartunk pár alapvető szabályt grillezés előtt és közben. A fő probléma az, amikor a zsír vagy a pác a parázsra csöpög, onnan pedig ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) és kékes füst formájában a levegőbe jut a nagy hő következtében.
Az így készült grillhúsok valóban tartalmaznak rákkeltő anyagokat. Ugyanígy figyeljünk a ropogós, feketére sült részekkel, amelyeket hasonló okokból hagyjunk inkább a tányér szélén. Viszont jó hír, hogy aki a grillezett húsokat alumínium tálcára vagy alufóliára teszi, egészen nyugodtan eheti őket.
A pác sem lehet akármilyen, mert a pác-só káros nitritet bocsáthat ki grillezés közben. Ugyanakkor a brikett vagy a grillszén jobb, mint a fa vagy a papír, mert kevesebb füstöt bocsát ki.
Ez is érdekelhet
Forrás: www.focus.de
