Az év utolsó hetei ritkán szólnak az önmegtartóztatásról: karácsony és szilveszter között az átlagosnál is több édességet, illetve alkoholt fogyasztunk. Az ünnepeket követően sokakban felmerülhet a kérdés, hogy túllépték-e az ajánlott mennyiséget, valamint hogy milyen élettani hatása lehet ezeknek a termékeknek? A Magyar Kardiológusok Társasága ennek apropóján enyhíti némileg a bűntudatot - de azért mértékletességre int.
Így hat a csokoládé az erekre
,,A csokoládéról számos vizsgálat igazolta, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és kiderült az is, hogy hatásosan csökkenti a vérnyomást . Legutóbb az European Heart Journal című szaklapban tették közzé amerikai kutatók, hogy a fekete csokoládé - a hetven százaléknál magasabb kakaótartalmúak - jelentős mértékben növeli a szívelégtelenség miatt kezelt betegek ereinek rugalmasságát" - mondta el dr. Vértes András, a Magyar Kardiológusok Társaságának Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoport vezetője.
A valódi csokoládé rugalmasabbá varázsolta az ereket. A kutatók kimutatták, hogy ez a nitrogén- monoxid-kiválasztás növekedéséből ered, az ütőerek tágulékonyságának fokozódását a felkar artériájának mérésével igazolták. Ugyanakkor a vérlemezkék összetapadókészségét a csokoládé csökkentette, ami szintén kedvező szív-és érrendszeri jelenség - magyarázta a szakember. Hozzátette: a szívelégtelenség gyógyszeres javítására több hatásos gyógyszert sikerült kifejleszteni, de a kezelés eredményének további javítására még mindig szükség volna. A sok százmillió dollárokért kidolgozott készítmények mellett az évszázadok óta alkalmazott gyógyszert, a kakaóból készült csokoládét is tesztelik.
Svéd szakorvosok azt is kimutatták, hogy ritkábban kapnak szélütést azok a nők, akik szeretik a csokoládét. ,,A kakaóban lévő antioxidánsok, a flavanolok jelentősen fokozzák az ütőerek belső felszínét borító sejtek nitrogén-monoxid termelését. Az ütőereket a nitrogén-monoxid tágítja, ezt a gázt pedig az erek belső felszínének sejtjei termelik. A csokoládéban lévő flavanolok ezt a folyamatot fokozzák" - tette hozzá a kardiológus, aki azért óva intett mindenkit attól, hogy töménytelen csokoládéval gyógyítsa magát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alkohol: kis mértékben gyógyszer?
A szakember beszélt az alkohol pozitív hatásáról is. ,,A vörösborról megannyi tapasztalat és sok tudományos megfigyelés adatai gyűltek össze, de kis mennyiségű bor megivására vonatkozólag eddig gondos vizsgálat nem történt. Olasz kutatók a vörösbor szívre gyakorolt hatását vizsgálták igen kis mennyiség elfogyasztása után. Az orvosi szakirodalomban számos vizsgálat eredményei igazolták, hogy az alkohol, kiváltképp a vörösbor rendszeres, de mérsékelt fogyasztása hosszú távon szívet védő hatású, ahogy azt a francia és az olasz konyha, a mind többet ajánlott mediterrán étrend eredményei bizonyítják" - mondta el dr. Vértes András.
A kardiológus egy tanulmányt is felidézett. Sienna városának orvosegyetemén Matteo Cameli és munkatársai megvizsgálták, hogy igen kevés helyi vörösbor megivása hogyan és milyen mértékben befolyásolja egészséges emberek szívműködését. Átlagosan 25 éves önkénteseket toboroztak a minitanulmányhoz, a 64 résztvevőből 29 volt nő. A vizsgálati alanyok csak alkalomszerűen ittak szeszt. A vizsgálatban megivott vörösbor testsúlykilónként fél milligramm alkoholnak felelt meg, a kontrollnapon pedig ugyanolyan mennyiségű gyümölcslét fogyasztottak. A vizsgálat újdonsága volt az is, hogy a szív mindkét kamrájának működését különleges ultrahangtechnikával mérték.
A vizsgálat meglepő eredménye az volt, hogy az igen kis alkoholmennyiség másképp befolyásolta a szívpumpa két részének teljesítményét. "A valamennyi sejtünket oxigénben dús vérrel ellátó bal szívkamra összehúzódási képessége 9-14 százalékkal csökkent, a vért a tüdőbe továbbító jobb szívkamra viszont mérhetően erélyesebben működött. A vérnyomást már ez a kevés alkohol is csökkentette. Minden szakértő hangsúlyozza, hogy az eredmények klinikai jelentősége nem tisztázott" - hangsúlyozta a szakember, aki szerint a tudományosan még nem igazolt jótékony hatás sem töménytelen mennyiségben értendő: napi másfél deciliter, ami elfogadható.
