Napjainkban már minden háziasszony tudja, egészségünk szempontjából a telítetlen zsírsavak a kedvezőek. A növényi eredetű zsírokban főként telítetlen zsírsavak fordulnak elő, ezért is javasolják a szakértők, hogy az állati zsiradék helyett használjunk többször napraforgó, pálma-, oliva- vagy repceolajat. Azok a sütőolajak, amelyek sok telített zsírsavat tartalmaznak, jól bírják a hevítést, de szív- és érrendszerünk szempontjából aggályok merülhetnek fel velük szemben. Ha viszont egy olajban a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya magas, akkor fordított a helyzet: szívünket kevésbé terheli, de sütéskor zsírsavai instabillá válnak, belőlük káros anyagok keletkezhetnek.
A kókuszzsír és a pálmaolaj a telítettebb olajok közé tartoznak, hevítés során is megőrzik stabilitásukat, jótékony hatásaikról számos szakértői vélemény és kutatás is olvasható. Ne feledjük azonban, hogy a hagyományos napraforgó olajban való sütésnek is megvannak az előnyei és a napraforgóból készült olajoknak is több fajtája létezik. Ezt szem előtt tartva, a Chio a sós snackek sütéséhez az idei évtől HOSO-t, azaz magas olajsavtartalmú napraforgó olajat használ, amelyben a telített és a többszörösen telítetlen zsírsav tartalom nagyon alacsony, viszont magas (60-80 százalékos) a sütéskor is stabil, egyszeresen telítetlen zsírsavak aránya.
Míg a finomított étolajokat (napraforgó, repce, kukoricacsíra) jellemzően sütéshez, főzéshez használjuk, addig a hidegen sajtolt fajtákat (szója, nyers salátákhoz , mártásokhoz keverjük, hevítés nélkül. Ha finomított olajat használunk, vigyázzunk, hogy sütésnél az étolajat ne forrósítsuk túl, és a sütés időtartama is a lehető legrövidebb legyen, így tudjuk minimalizálni a káros anyagok képződését.
A növényi eredetű olajok kedvezőbb összetételűek, mint az állati eredetű zsírok, de azt is tudnunk kell, hogy ugyanannyi energiát tartalmaznak, ezért fontos, hogy a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok felhasználási mennyiségével is óvatosan bánjunk.