Az élelmiszer-adalékok olyan anyagok, amelyeket a technológiai megvalósítás érdekében az élelemhez adnak. Az EU-ban az adalékok használata megengedett, melyeket a European Regulation (EC – Európai Szabályozás) 1333/2008 számú listája tartalmaz, beleértve a színezékeket, édesítőszereket, tartósítószereket, emulgeálószereket, antioxidánsokat és mázakat. Az EU-s jogszabályok értelmében minden élelmiszer-adalékanyagot engedélyeztetni kell, mielőtt azokat az élelmiszerekhez felhasználják.
Az engedélyt alapos kockázatfelmérést (biztonsági értékelés) követően a European Food Safety Authority (EFSA – Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) adja ki. Azon kívül, hogy értékeli az új élelmiszer-adalékanyagokat, az EFSA újra felméri a már listára felvett szereket az új tudományos információk és/vagy a felhasználás változó feltételeinek aspektusából. Az EFSA az Európai Bizottság utasítására jelenleg felülbírálja az összes élelmiszer-adalékanyagot, amelyek használatát az EU 2009. január 20. előtt engedélyezett.
A biztonságos mennyiség meghatározása
Az élelmiszer-adalékanyagok biztonsági értékelésének részeként az EFSA megállapítja, ahol lehetséges (azaz, ha elegendő információ áll rendelkezésre) az elfogadható napi bevitel (ADI – Acceptable Daily Intake) mennyiségét minden anyagra. Az ADI-t úgy határozzák meg, mint „az az anyagmennyiség, amelyet az emberek naponta fogyaszthatnak egész életük során anélkül, hogy jelentős kockázatot jelentene az egészségükre”. Amikor a korábban engedélyezett adalékanyagokat újraértékelik, az EFSA vagy megerősíti, vagy módosítja az érvényben lévő ADI-t a rendelkezésre álló bizonyítékok felülvizsgálatát követően. Az EU-ban minden engedélyezett adalékanyag egy E-számmal ellátott azonosítót kap. Mind az E-szám, mind az adalékanyag használatának maximális szintjét az EU törvénybe foglalja.
A gyerekek szervezete kiszolgáltatottabb
Rendszeresen végeznek ún. kitettségi értékeléseket is, megfigyelve a lakosság adalékanyag-fogyasztását, és ellenőrzik, hogy a bevitel ne legyen az ADI felett. Néhány tanulmány azonban azt a megállapítást tette, hogy a gyerekek étrendje az adalékanyagoknak jobban kiszolgáltatott, mint a felnőtteké, és nagy érdeklődés mutatkozik az élelmiszer-adalékok és ezeknek a gyermekek viselkedésére ható kapcsolata iránt.
A kutatás, ami ezt a kapcsolatot vizsgálta, sokféle választ jelzett, több említést téve a megnövekedett hiperaktivitásról, ahogy arról a szülők is beszámoltak. Bár a kutatók úgy vélik, hogy az élelmiszer-adalékok engedélyezett napi mennyisége biztonságos, mégis akadhatnak olyan szituációk, amikor a gyerekek hiperaktivitást vagy más tüneteket produkálnak. Ezek a következők lehetnek:
- gyors növekedés és fejlődés
- A gyermekkor a gyors növekedés és fejlődés ideje, amikor a testben a kulcsfontosságú szervek, a hám- és kötőszövet, az izomzat, az idegrendszer növekszik és kifejlődik. A lehetőség fennáll, hogy a fejlődési folyamatok megszakadhatnak, ha a szervezet nagy mennyiségű vegyi anyagnak van kitéve.
- nagyobb étel- és italfogyasztás
- Az iskoláskor előtti gyerekek valószínűleg a népességnek az a csoportja, amely étrendje a vegyi anyagoknak a leginkább kiszolgáltatott, hiszen a testsúly-kilogrammonként megnövekedett ételfogyasztás ekkor a legmagasabb.
- toxikokinetikai és toxikodinamikai tényezők
- Mind a toxikokinetikát (pl. felszívódás, eloszlás,
- anyagcsere
- és a kémiai anyagok eltávolítása vagy mérgező hatása a működés helyén), mind a toxikodinamikát (pl. a célszerv érzékenysége, ami meghatározza egy hatás vagy válasz mértékét a jelenlévő kémiai anyagoknak köszönhetően) befolyásolja az életkor. Mivel gyermekkorban mindezek még fejlődésben vannak, így nagyobb a szervezet kiszolgáltatottsága a vegyi anyagoknak.
A szerzők kiemelik, hogy az élelmiszer-adalékanyagokat gondosan szabályozzák, hogy biztosan ne jelentsen az emberek egészségére kockázatot. Azt is hangsúlyozzák, hogy az iskoláskor előtti gyermekek kitettségi mintái és az élelmiszer-adalékanyagok bevitelének vizsgálatakor inkább holisztikus megközelítésre van szükség, mint a speciális veszélyeztetettségre való összpontosításra.
Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság