Képzeljük el, hogy egy élelmiszerüzletben minden terméken jól látható címkét találunk, amely azonnal egyértelmű tájékoztatást ad arról, hogy az adott élelmiszerben milyen a hasznos, értékes, illetve az egészséges táplálkozást kevésbé szolgáló tápanyagok aránya. Nem kell feltétlenül a csomagolások hátulján található táblázatok adatait böngésznünk és értékelnünk a vásárlás előtti döntéshozatalhoz. Ehelyett az említett címke rögtön megmutatja, "hányadán állunk" az adott étel- vagy italféleséggel.
Nos, valójában éppen erre alkalmas a Nutri-Score rendszer, amely megjelenésében hasonló, mint például az elektronikai cikkeknél alkalmazott energiafogyasztási címkék. Egy ötfokú skálán, A-tól E betűig kapnak jelölést az élelmiszerek, illetve a betűs jelölést külön színezés is átláthatóbbá teszi zöld, világos zöld, citromsárga, narancssárga vagy piros színnel. A zöld A minősítésű termékek - összetételük alapján - jól megfeleltethetők az egészséges táplálkozás követelményeinek, míg a piros E minősítésűeket érdemes ritkábban fogyasztani.
"A Nutri-Score rendszer tulajdonképpen nem azt mondja ki, hogy egy termék egészséges-e vagy sem. Arról nyújt információt, hogy a termék mennyiben járul hozzá tápanyagtartalma révén az egészséges táplálkozáshoz. Ez lehetővé teszi például az azonos típusú termékek összehasonlítását, illetve az ugyanabból az alapanyagból, de eltérő elkészítési móddal készült termékek összehasonlítását is. A rendszer célja, hogy megkönnyítse az egészségtudatos választást a fogyasztók számára. Fontos leszögezni, hogy bármely élelmiszer értékes lehet táplálkozás szempontjából, csak meg kell választani, hogy mi az, amit mindennap ehetünk, és mi az, amit ritkábban fogyaszthatunk. A Nutri-Score erre ad választ" - mutatott rá dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) elnöke. A MET is egyike annak a harminc európai tudományos szakmai szervezetnek, amely több száz szakértővel karöltve nyilvános felhívásban szólította fel az Európai Bizottságot idén márciusban a Nutri-Score egységes és kötelező bevezetésére az Európai Unió tagországaiban.
Miért a Nutri-Score?
A felhívás előzménye, hogy 2020 májusában éppen az Európai Bizottság jelentette be, hogy várhatóan még a 2022-es év vége előtt bevezetne egy kötelező tápanyagcímkét (Front-of-pack nutrition labels, FOPNL) az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán a Termőföldtől az asztalig ( Farm to fork, F2F ) stratégiája keretében. Széles körű ugyanis az egyetértés számos fogyasztói és egészségügyi szervezet között arra vonatkozóan, hogy egy ilyen címkerendszer kulcsszerepet tölthetne be abban, hogy a fogyasztók tudatosabb, az egészségüket jobban szolgáló döntéseket hozzanak élelmiszer-vásárlás során.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szabályozás minden tagországban kötelező érvénnyel és harmonizált, egységes formában jelenne meg, kontinensszerte átlátható helyzetet teremtve. Éles viták tárgyát képezi ugyanakkor, hogy mely rendszer legyen az irányadó. Egyes lobbierők úgy érvelnek, hogy elegendő lenne megtartani a termékek csomagolásának hátulján feltüntetett tápanyag-információkat, míg mások egy monokróm színezetű, számalapú címkézés mellett kardoskodnak. Az Európai Bizottság felé felhívást intéző szakmai szervezetek és szakértők szerint azonban egyik megoldás sem lenne célravezető, mert egészségügyi szempontból a Nutri-Score szolgálná messze leghatékonyabban a fogyasztók védelmét.
"A rendszer szigorúan tudományos alapon kidolgozott, független a gazdasági szereplők lobbiérdekeitől, hatásosságát és alkalmazhatóságát tudományos vizsgálatok igazolják. Sőt, a sokféle jelölés közül emögött sorakozik fel a legtöbb tudományos eredmény, ezért is támogatjuk a bevezetését" - hangsúlyozta dr. Halmy Eszter. Példaként említett egy 2019-ben az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity című folyóiratban megjelent tanulmányt. A kutatás öt különböző jelölési szisztémát hasonlított össze annak alapján, hogy alkalmazásuk révén milyen mértékben csökkenthető egy adott populációban a nem fertőző krónikus betegségek okozta halálozás. Az eredmények szerint a Nutri-Score használatával olyan léptékben javíthatók az emberek vásárlási szokásai, hogy azáltal közvetetten a halálesetek 3,4 százaléka elkerülhető vagy késleltethető. Ez rendkívül kecsegtető adat, tekintve, hogy csupán egy címkéről van szó. A többi vizsgált rendszer kapcsán viszont nem mutatott ki ilyen mértékű hatékonyságot az elemzés.
Az olaszok vezetik az ellentábort
Egyes európai országok már bevezették a Nutri-Score-t, így elsőként Franciaországban, majd később a Benelux-államokban, Németországban és Spanyolországban is hivatalos ajánlást adtak ki az illetékes hatóságok annak megjelenítésére az élelmiszerek csomagolásán. Portugáliában, Svájcban, Ausztriában és Szlovéniában szintén alkalmazzák a címkét saját döntésük alapján egyes élelmiszergyártó cégek. Nyíltan kiállt ugyanakkor a rendszer EU-szerte kötelezővé tétele ellen Olaszország. Az erről szóló dokumentumot 2020 szeptemberében mutatta be Teresa Bellanova olasz agrárminiszter az unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa brüsszeli ülésén. A dokumentumot hat további tagállam, így Ciprus, Csehország, Görögország, Lettország, Románia és Magyarország kormánya is aláírta. A hét állam javarészt nemzeti alapon támadja a Nutri-Score-t, mondván, hogy az egységesített rendszer nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat, bevezetése pedig hátrányosan érintene számos hagyományos nemzeti élelmiszert. További kritikaként fogalmazták meg, hogy a címkerendszer túlzottan leegyszerűsített, nem nyújt kellő információt a fogyasztók számára.
Az olasz fél és szövetségesei által az egyik leggyakrabban hangoztatott példa az olívaolaj esete, amely 100 gramm termékre vetített magas zsírtartalma okán csupán C minősítést kap a Nutri-Score osztályozásában. "A Nutri-Score rendszer a fogyasztók számára minden mérlegelést kizáró, a háttéradatokat - mint az adott élelmiszertermék konkrét összetétele, az alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok - teljes mértékben elhallgató, egyoldalú információt nyújt. Nem vizsgálja sem az adott élelmiszertermék egészét, sem az adott tagállamban, régióban akár évszázadokra visszanyúló hagyományok részeként betöltött szerepét, sem a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Emiatt számos kiemelkedő táplálkozási értékű és szerepű élelmiszert - legyen szó akár a nemzeti értékeink részét képező hungarikumokról, akár az elismerten kedvező táplálkozási hatású mediterrán konyha alapját képező olívaolajról - a Nutri-Score rendszer hátrányosan különbözteti meg" - fogalmazott februári közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), miután Győrffy Balázs, a NAK elnöke egyeztetett Massimo Rusticóval, Olaszország budapesti nagykövetével.
Az Olaszország vezette összefogás a NutrInform Battery rendszer bevezetését támogatja FOPNL-ként. A rendszer egyetlen letisztult osztályozás helyett több adatot is megjelenít, közte az adott élelmiszer zsír-, telítettzsír-, cukor-, só- és energiatartalmát grammban, illetve kilokalóriában kifejezve, valamint százalékosan megmutatva, hogy egy átlagos felnőtt ajánlott beviteli értékeinek hányadát fedezi a termék egységnyi adagjának elfogyasztása. Szigorú értelemben véve ez a megoldás közelebb áll ahhoz a tápanyagtáblázathoz, amely már most is ismerős lehet mindenkinek az élelmiszerek csomagolásának hátsó oldaláról. Magyarán annyi változást hozna csupán, hogy egyes tápanyag-információk átkerülnének a csomagolás elülső részére.
A tudomány mérlege a Nutri-Score felé billen
Az Európai Bizottságnak írt felhívás mögött több mint harminc EU-tagállam tudományos szakmai szervezete és egyéni szakértője áll, egyaránt lefedve a népegészségügy, megelőző orvostan, táplálkozástudomány, elhízástudomány, endokrinológia, onkológia, kardiológia, gyermekgyógyászat és szociális ellátás területét. "A Nutri-Score pozitívuma, hogy az európai táplálkozási ajánlások legfőbb irányelveit kivétel nélkül figyelembe veszi az élelmiszerek pontozása során. A gazdasági szereplők pontosan azért támadják és lobbiznak ellene, mert megjelenik benne - ami az elhízás szempontjából számunkra is nagyon fontos -, hogy a feldolgozott és a többszörösen feldolgozott termékeket hátrább rangsorolja. Ez viszont az érintett élelmiszergyártók szempontjából kedvezőtlen gazdasági következményekkel járhat" - emelte ki a MET elnöke. Hozzátette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által jegyzett Okostányér révén Magyarországon is bárki számára elérhetőek az általános táplálkozási ajánlások. Amikor azonban a fogyasztóknak a boltban választaniuk kell a termékek között, akkor közel sem biztos, hogy ezeket az ajánlásokat a gyakorlatban is megfelelően tudják alkalmazni. A Nutri-Score leegyszerűsített információközlése éppen ezt a szakadékot hivatott - és a kutatási eredmények szerint képes is - áthidalni.
Ez is érdekelhet
Abban dr. Halmy Eszter is egyetért, hogy a rendszert érdemes olyan irányban fejleszteni, hogy az megfelelően adaptálja a nemzeti sajátosságokat. Ehhez széles körű konzultációra van szükség a tagországok szakmai képviseletei részvételével. Ebből azonban ki kell zárni az élelmiszergyártók és egyéb gazdasági szereplők érdekeit, és szigorúan tudományos alapon szabad csak vizsgálni a termékeket. "Több mint negyven tanulmány készült a Nutri-Score hatásait vizsgálva, az eredmények pedig rendkívül meggyőzőek. A mi álláspontunk tehát, hogy ez egy olyan alapot jelent, amelyről elindulva további fejlesztésekkel véglegesíteni lehet egy harmonizált európai rendszert" - summázta a szakember.
