A GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben elkészült kutatása a magyarországi felnőtt lakosság étkezési szokásait térképezi fel. A kutatásban feltett kérdések vonatkoznak például a magyarok étkezéseinek gyakoriságára, az általuk leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekre, az élelmiszerválasztás szempontjaira, az étteremlátogatási szokásokra. E kérdésekre kapott válaszok alapján állította össze a GfK a jelentését "Étkezési szokások 2005" címmel.
Reggelizz, mint egy király!
Az eredményekből kitűnik, hogy a magyarok naponta átlagosan 3,5 alkalommal étkeznek. Általában úgy tartjuk, hogy a "rohanó életforma miatt nincs időnk reggelizni", de erre a felmérés eredménye rácáfol: a hagyományos étkezések közül a megkérdezettek 66 százaléka legfontosabbnak a reggelit tartja. Hasonlóan ragaszkodunk az ebédhez is: honfitársaink kétharmada meleg ételt ebédel. Ugyanakkor a válaszadók valamivel több mint fele szinte sohasem eszik tízórait, s közel ugyanennyien tekintenek el az uzsonnától.
Melyek a rendszeres napi étkezései, melyek alkalomszerűek, s melyekre nem kerül sor szinte soha? (A válaszok százalékban)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
| |
A házi koszt diadala
Az általános vélekedéseket megcáfolni tűnik az a tény, hogy a megkérdezettek 57 százaléka soha nem étkezik gyorsétteremben, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kedveli ezeket (vagyis, ha az étkezési szokásainkkal vagy a testsúlyunkkal baj van, azért Magyarországon nem a gyorséttermek hibáztathatóak) 45 százalékuk soha nem jár vendéglőbe vagy étterembe, a megkérdezettek 80 százaléka szerint pedig "felesleges étteremre költeni". Legtöbben, a megkérdezettek 15 százaléka munkahelyi vagy iskolai étkezdében étkezik naponta. A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka - saját bevallása szerint - szívesen főz, s minden negyedik magyar szinte mindennap foglalatoskodik ezzel.
A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek (átlagosan négyszer vagy ennél is több alkalommal hetente) közé tartozik a fehér kenyér, a kávé, a hagyományos (nem instant, vagy porból főzött) levesek, a tej, a tea és - az általános vélekedéstől eltérően - a gyümölcs. Szintén a hetente többször fogyasztott élelmiszerek között találjuk a szárazárukat (szalámi, kolbász), a felvágottakat (párizsi, gépsonka), a tojást, sajtot, burgonyát és az ásványvizet.
Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban úgy tűnik, a megkérdezetteknek nincsenek illúzióik: nagy arányban egyetértenek azzal az állítással, hogy "Manapság minden élelmiszerben van valamilyen adalékanyag, pl. színezék, tartósító, állományjavító" és hasonlóan magas arányú az egyetértés a "Veszélyesnek tartom, ha egy élelmiszer génkezelt" állítással.
Nem látjuk magunkat kövérnek?
Ismert statisztikai adatok szerint a magyaroknak több mint kétharmada túlsúllyal küzd, az egészséges szintet messze meghaladja a BMI indexe. Ehhez képest szintén meglepő adat, hogy az étkezési szokásaikról megkérdezettek 63 százaléka megfelelőnek tartja testsúlyát, csak 30 százalék szeretne fogyni, 7 százalék pedig hízni szeretne. A megkérdezettek 38 százalékának ismeretségi körében szóba sem kerülnek testsúlyproblémák.
Bár nem kifejezetten a táplálkozás kapcsán kerül általában említésre a dohányzás, a sportolás és a szeszes italok fogyasztása, egészségünk - ezen belül testsúlyunk - megőrzése szempontjából alapvető fontossággal bírnak. A megkérdezettek 28 százaléka dohányzik, ám csupán 9 százaléka szokott rendszeresen sportolni.
A jó ételekért szívesen áldozunk időt, pénzt
A tapasztalatok szerint az étel ízletességét tartják a legfontosabbnak a felmérésben résztvevők, kevésbé fontos szempont az elkészíthetőség gyorsasága.
Ez is érdekelhet
Az élelmiszervásárláskor legfontosabb szempontok ötös skáláján a minőség és a megfelelő ár/érték arány szinte azonos értéket ért el. Továbbra is kiemelkedően fontos az élelmiszerek ára, illetve olcsósága. Az egészségtudatosság jegyében azonos mértékben tartják fontosnak a válaszadók, hogy a megvásárolt élelmiszer tartósítószer, mesterséges ízesítőanyagok és mesterséges színezék nélküli legyen.
