Húspótló vagy -analóg: mi a helyes elnevezés?

Újabb felmérések szerint az európai lakosság 10-30 százaléka már nem vallja magát teljes mértékben húsevőnek. Mára a flexitariánusok – a vegetarianizmus egy rugalmasabb, flexibilisebb irányzata – váltak a második legnagyobb táplálkozási csoporttá. Nem véletlen tehát, hogy egyre több olyan élelmiszer jelenik meg a kereskedelmi forgalomban és a gyorséttermi láncokban, amely növényi alapanyagokból készül, de a húsok és húskészítmények színét, állagát, ízét hivatott utánozni – olvasható a laboratorium.hu cikkében. Mint azt korábban megírtuk, a magyarok 5 százaléka rendszeresen fogyaszt ilyen készítményeket, illetve az emberek többsége nem zárkózna el attól, hogy legalább kipróbálja ezeket.

Dacára a növekvő népszerűségnek, egyelőre nem alakult ki egységes szóhasználat a termékcsoport megnevezésére. Az angol szakirodalom és szaksajtó a „plant-based meat alternatives” kifejezést használja, amely magyarra fordítva növényi alapú húsalternatívát jelent. Emellett a köznyelvben akár szójakolbásszal, vegetariánus hamburgerrel és egyéb hasonló frázisokkal is találkozhatunk. Itt viszont már felmerül a kérdés, hogy ezek vajon nem tévesztik-e meg bármilyen módon a fogyasztókat. Bánáti Diána és Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének kutatói a közelmúltban éppen azt vizsgálva jelentettek meg tanulmányt az Élelmiszervizsgálati Közlemények című folyóiratban, hogy mely megoldás lehet a legjobb az említett problémára.

Ez is érdekelhet

műhús

Laboratóriumi hús kerülhet hamarosan a britek tányérjára

Egészség és gasztronómia

Mégsem tiltják be a „vegán kolbász” elnevezést

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

A kutatócsoport célja az volt, hogy szélesebb körben elfogadott, a fogyasztók által is könnyen megérthető elnevezések terjedjenek el. Összesen 58 magyar anyanyelvű élelmiszer-tudományi, élelmiszer-technológiai, táplálkozástudományi szakember, valamint ipari szakértő bevonásával folytattak le kérdőíves felmérést a növényi alapanyagokból készült és hústerméknek látszó élelmiszerek elfogadható magyar elnevezéséről. Eredményeik alapján a szakmailag legelfogadottabb megoldásnak a húshelyettesítő és húspótló kifejezéseket tekinthetjük, míg a húsjellegű, -analóg és -imitátum kevésbé javasolt forma. Ami pedig a jelzőt illeti, a növényi alapú általánosságban mindenképpen elfogadottabb, mint a zöldségalapú.