Nem meglepő, hogy otthon a könnyen elkészíthető eszpresszó a sláger, a vendéglátóhelyeken azonban a kávékülönlegességek a legnépszerűbbek. Ez derült ki a McCafé online felméréséből, melyet a Kávé Világnapja alkalmából készített. A megkérdezettek több mint harmada a kimozdulós kávézás rajongója, ők átlagosan 200-350 forintot költenek egy feketére. Döntéseikben nem az ár, hanem az ízvilág és a minőség befolyásolja őket, az élményt keresik a kávéban, és nem annak serkentő hatását.
Ráadásul sokan közülük felelősen gondolkoznak, és nyitottak a "fair trade" kávéra.
A közel 3800 válaszadó 63 százaléka leggyakrabban közvetlenül ébredés után otthon, egynegyede munkahelyén, 10 százaléka pedig vendéglátóhelyen issza meg mindennapi feketéjét. Az otthoni kávézás főleg a nők "hóbortja", a szebbik nem képviselőinek több mint kétharmada, míg a férfiaknak csupán 56 százaléka kortyolja el otthonában a forró italt.
Aki a kimozdulós kávézás híve, az többnyire kávézóban, cukrászdában (45%) vagy kávézóláncnál (25%) vásárolja meg feketéjét. Ők a kávé minősége és a hely hangulata alapján döntenek.
Ez a csoport leggyakrabban helyben fogyasztja el a kávéját (59%), ugyanakkor köszönhetően a lezárható tetejű kávéscsészéknek népszerű a "kávé elvitelre" is. Magyarországra még kevésbé jellemző az amerikai filmekből ismert, utcán sétálás közben kortyolgató ember (2%), hiszen sokan magukkal viszik munkahelyükre, és csak ott fogyasztják el a megvásárolt finomságot. Ez magyarázat lehet arra, miért került a munkahely a dobogó második fokára, amikor azt kérdezték, hol szokott leggyakrabban kávézni az illető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kávéköltemények elsősorban a nők körében aratnak rendületlen sikert, hisz a férfiak 43 százaléka még mindig a bivalyerős eszpresszóért él-hal.
A kérdőívet kitöltők számára a kávéválasztásnál a legfontosabb a fekete ízvilága (52%), második helyen szerepel a márka (25%), az ár csak sokadlagos szempont (10%).
Legtöbben átlagosan 200-350 forintot költenek egy kávéra, de a válaszadók negyede akár 500 forintot sem sajnál egy jó feketére. Utóbbi csoport tagjai között a diplomások vannak a legtöbben, az egyetemi végzettségűek 46 százaléka tartozik ide.
A kávétermelés és a környezetvédelem az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott. Ma már a kávék egy csoportját fenntartható módon állítják elő, azaz a természet megóvása mellett a termelők segítése is külön hangsúlyt kap. Ez sok kávérajongó szemében fontos szempont lehetne döntésük meghozatalánál: közel felük (48%) választana ilyen feketét, ha tudna róla, hogy így termesztették.
Legjobban: