„A nemzetközi ajánlások szerint egy átlagos felnőtt ember napi 400 milligramm koffeint fogyaszthat el kockázat nélkül” – mondja Schmidt Judit dietetikus, aki azonban azt is hozzáteszi, hogy ez az adat csak egy általános közelítés. Egyrészt nagyon nehéz lenne pontosan kiszámolni, hogy ez hány csésze tea vagy kávé koffeintartalmának felel meg. Ha az átlagos koffeintartalmat nézzük, akkor nagyjából 3-4 csésze kávét jelent, de egy csésze kávé koffeintartalma sok mindentől függhet: többek között a kávé fajtájától és az ital elkészítési módjától is. „Másrészt pedig” – teszi hozzá szakértőnk –„a koffeinre való érzékenység is nagyon egyéni lehet. Van, aki jól tolerálja a nagyobb mennyiséget is, mások pedig már egészen kevéstől is túlzottan felpörögve érzik magukat”
Mitől lehetünk érzékenyek?
Míg napi 130 és 300 mg közötti koffein-bevitel esetén mérsékelt koffeinfogyasztásról beszélünk, vannak olyan emberek, akik már ennyi koffeintől sem érzik jól magukat. A koffeinérzékenység okai rendkívül szerteágazók lehetnek: befolyásolhatja például az életkor (az idősebbek sokszor érzékenyebbek lehetnek a koffeinre), a testtömeg, a genetika vagy a máj anyagcseréje. „Előfordulhat, hogy a szervezet egyszerűen lassabban dolgozza fel a koffeint, így az tovább marad a szervezetben, a hatásai pedig erőteljesebbek. A várandósok esetében is ez a helyzet, de nem csak ők érzékenyebbek erre a vegyületre” – mondja Schmidt Judit. Egyes gyógyszerek, például a teofillintartalmú szerek, vagy az olyan növényi hatóanyagok, mint az echinacea is felerősíthetik a koffein szervezetünkre gyakorolt hatását.
Sürgető tünetek
Maga az érzékenység mértéke is egyénenként változhat. Van, aki napi 100-200 milligramm koffeint még egészen jól tolerál, mások a legkisebb mennyiségre is rosszul reagálnak. Akik a kávézás, teázás, koffeintartalmú üdítők vagy csokoládé, kakaó fogyasztása után a szívverésük erősebbé válását, a pulzusuk felgyorsulását, nyugtalanságot, remegést, ingerlékenységet tapasztalnak, vagy sürgősen vécére kell menniük, könnyen lehet, hogy (túl)érzékenyek a koffeinre. A koffeinérzékenység gyakori tünete lehet a fejfájás, szédülés, hányinger és émelygés, de erre utalhat a koffeinfogyasztás utáni hirtelen forróság, izzadás is. Az is fontos jel lehet, ha a koffeinfogyasztás rontja az alvásunk minőségét: nem tudunk elaludni, vagy elkerül a mély álom - különösen akkor, ha a koffeintartalmú élelmiszert, italt nem is a délutáni órákban fogyasztottuk.
A koffeinmentes sem „mentes”
„A koffeinről tudjuk, hogy a szervezet képes hozzászokni, vagyis ugyanannak az élénkítő hatásnak az eléréséhez egyre több koffeinre van szükség” – mondja Schmidt Judit, aki szerint viszont a koffeinre kimondottan érzékeny emberekre ez kevésbé vonatkozik. Nekik érdemes inkább teljesen elhagyni a koffeintartalmú élelmiszereket és italokat. Ha felfrissülésre van szükségük, áttérhetnek a gyümölcs- vagy gyógyteákra, például a mentateára, vagy a kurkumából, fahéjból, gyömbérből és tejből vagy növényi italból készült arany tejre. De már önmagában egy nagy pohár víz, a friss levegő vagy a testmozgás is segíthet a testi és mentális frissesség növelésében. A koffeinmentes kávé is megoldást jelenthet, ám annak, aki az egészen kis mennyiségű koffeint sem tolerálja jól, érdemes ezzel is vigyáznia. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem teljesen „mentes”, van benne egy kis adag koffein. A Magyar Élelmiszerkönyv által megszabott határérték instant kávé esetén 0,3%, őrölt kávék esetén pedig 0,08%. Ez átlagosan 2 mg koffeint jelent csészénként, ami egy „normál” kávé koffeintartalmának körülbelül 40-50-ed része.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
