Mi van pontosan a görögdinnyében?

Nyáron nincs is jobb egy szelet görögdinnyénél - de tudtuk vajon azt, hogy mi adja színét, aromáját vagy azt, hogy miért robban fel? És azt, hogy egyesek szerint Viagrához hasonló hatása is van? Cikkünkben ezeknek nézünk utána részletesebben.

Kezdjük a dinnye színével!

Ugyan vannak enyhe színeltérések, de a görögdinnyét mindenki a jellegzetes piros árnyalathoz köti, amely a benne található likopinnak köszönhető. A likopin egy vörös színű karotinoid, amelynek nevét már a paradicsommal vagy a sárgarépával kapcsolatban is hallhattuk, hiszen ezeknek is ez a hatóanyag kölcsönzi színét. A görögdinnyében még a paradicsomnál is több likopin található: grammonként 72 mikrogramm (a paradicsomban átlagosan csak 48 mg/g). Ugyan a likopint több tanulmány is egészségügyi előnyökkel vértezi fel, ezen tanulmányok egyike sem megfelelően bizonyított vagy érvelt.

A görögdinnye aromáját viszont sokkal részletesebben vizsgálták, amely részben annak is köszönhető, hogy ezen gyümölcs aromáját igen nehéz mesterségesen előállítani. Az aromamolekulák akkor termelődnek, amikor belevágunk a dinnyébe: ennek hatására ugyanis a sejtekből enzimek szabadulnak fel, ennek hatására pedig a zsírsavak a jól ismert dinnyearomává oxidálódnak.

Mit tartalmaz pontosan a görögdinnye?

Mit tartalmaz pontosan a görögdinnye?

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A jelenlegi kutatások szerint a C6- és C9-aldehidek képezik a görögdinnye aromájának nagy részét, a fő illatanyag pedig a (Z,Z)-3,6-nonándienál, amelyet több aldehid hangol tovább: ezek egyike az a (Z)-3-hexenál, amelyet idegen neve ellenére mindenki ismer: ezt érezzük ugyanis a levegőben a frissen vágott fű környékén. (És nem meglepő módon sokan hasonlónak is tartják a dinnye és a frissen nyírt fű illatát.) A fő illatanyaggal kapcsolatos legnagyobb probléma sajnos az, hogy igen könnyen lebomlik, így nem lehet mesterséges illat- vagy ízanyagot készíteni segítségével.

Ehet-e cukorbeteg görögdinnyét?

Jó, de mi van a Viagrával?

Sok weboldal kapta fel azt a hírt, amely szerint a görögdinnye a "természet Viagrája". Az ehhez fűzött kémiai magyarázat úgy hangzik, hogy a görögdinnyében nagy mennyiség található a citrullin nevű aminosavból, amely szervezetünkben argininné alakul. Az arginin nevű aminosav hatására több nitrogén-oxid termelődik bennünk, aminek hatására megemelkedik a cGMP nevű monofoszfát szintje, ennek hatására pedig véredényeink is jobban tágulnak.

A Viagra lebont egy olyan enzimet, amely a testünkben lévő cGMP bomlásáért felelős (tehát így tartja magasan a cGMP szintjét). A görögdinnyének viszont semmi hatása nincsen erre a bizonyos enzimre, így nem is hívhatjuk természetes Viagrának. Ráadásul, ha lenne is ezen gyümölcsnek kifejezett hatása bármely testrészünkre, nagyon sokat kellene belőle ennünk, hogy megdobhassuk arginin-szintünket és nincs is jelenleg tudományos bizonyíték arra, hogy az arginin hatására stabil erekciót tudnánk elérni bármely férfitestben.

..és robban is?

Ez a hír még 2011-ből származik: Kína keleti tartományaiban lévő farmerek ébredtek arra, hogy pár napon keresztül görögdinnyéik spontán felrobbantak. Ez, ahogyan később kiderült, egy forklorfenuron nevű növekedésgyorsító szer hatására történt. Ezt a szert Amerikában használják kivi és szőlő növesztésére és ugyan a tesztek szerint ez teljesen biztonságos, a görögdinnyével nem lép szerencsés fúzióba.

Az "ajánlott érték" használatát követően a dinnyék formája eltorzul, magjai pedig kifehérednek, ha viszont túl sokat használunk belőle - és a kínai farmerek ezt tették -, akkor a dinnyék felrobbannak. És mivel a szóbanforgó görögdinnyefajta héja kifejezetten vékony is volt, nem is csoda, hogy nem maradtak egyben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.