A fehérje – a szénhidrát és a zsír mellett – egyike a három tápanyagfélének, amelyre a szervezetünknek nagy mennyiségben van szüksége. Alapvetően fontos a test megfelelő működéséhez, hiszen minden sejtszinten lejátszódó folyamatban részt vesz.
A fehérje aminosavaknak nevezett összetevőkből épül fel. A természetben több száz ilyen aminosav létezik, de az emberi szervezet mindössze 22-t hasznosít belőlük. Ezek közül kilenc fajtát – az úgynevezett esszenciális aminosavakat – az emberi szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes önmagától előállítani, ezért azokat az élelmiszerek segítségével kell a szervezetbe juttatni.
Minden élelmiszer tartalmaz aminosavakat, de különböző összetételben, ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott étrend. Az állati eredetű fehérjék, a hús, a tejtermékek és a tojás tartalmazzák az összes létfontosságú aminosavat. A növényi eredetű fehérjék – például a babban, a diófélékben vagy a szójában található változatok – szintén tartalmazhatnak aminosavakat, de egyes esszenciális aminosavak hiányoznak belőlük, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások.
A fehérje az emberi testben a szövetek felépítéséért és karbantartásáért felel. A növekedési időszakokban, a csecsemő- és gyermekkorban de már a terhesség idején is a szervezetnek sokkal több fehérjére van szüksége. Szintén nagyobb mennyiségre van szükség a fizikai sérülésből való lábadozás idején, például műtét után, vagy sportolás során szerzett izomsérülések esetén.
Meglepő lehet, hogy nem a bevitt fehérje mennyisége számít, hanem bevitel elosztása a nap során. Ez nagyban függ attól, miképpen étkezünk. A tengerentúlon megszokott és hazánkban is egyre népszerűbb az az étrend, amelyben kevés fehérjét (0-10 gramm) tartalmaz a reggeli, kicsit többet az ebéd (25 gramm) és egészen sokat a vacsora (40 gramm). Ez azért nem egészséges, mert a szervezet annyi fehérjét használ fel, amennyire szüksége van. Tehát ha egy nap 60 grammnyi a fehérjeszükséglet, akkor jobb, ha minden étkezéskor 15-20 grammot fogyasztunk belőle, s nem egy alkalommal az összeset.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
A megfelelő mennyiségű fehérjebevitel az ember testsúlyától és életmódjától függ. Napi szinten kilogrammonként 0,8 gramm fehérjére van szükség egy átlagos életvitelű embernek. Aktív sportolóknál, akiknél a kitartás számít, ez a szám már 1,2-1,4 gramm, míg az erősportokat űzőknél 1,2-1,7 gramm. Minél aktívabb az ember, annál több fehérjére van szükség.
Egyes kutatások szerint a fogyni vágyó sportolóknak akár 2 gramm fehérjére is szükségük lehet minden kilogrammjuk után, hogy elkerüljék az izomvesztést.
Különböző élelmiszerek fehérjetartalma
| Étel | Mennyiség | Fehérjemennyiség< | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Csirke | 85 gr | 20 gr | |||
| Marhahús | 85 gr | 21 gr | |||
| Tej | 2 dl | 9 gr | |||
| Tojás | 1 db | 6 gr | |||
| Bab | 100 gr | 11,5 gr | |||
| Mogyoróvaj | 2 ek | 8 gr | |||
| Tofu | 1/2 tömb | 18 gr |
Forrás: USA mezőgazdasági minisztériuma
Noha a szakértők egyetértenek abban, hogy 2 gramm fehérje kilogrammonként nincs negatív hatással a szervezetre, 2,5 gramm felett már számolni kell a dehidratáltsággal, a kifáradással, a megnövekedett kalória bevitellel és túl nagy mennyiségű kalcium kiválasztásával a vizeletben. Napi 200-400 gramm fehérje már májelégtelenséget okozhat, aminek tünete lehet a hányinger vagy a hasmenés.
Forrás: MNT
