Az utóbbi években nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven vált ismertté a gluténérzékenységnek az a csoportja, amelyet a korábban is ismert lisztérzékenység (azaz a cöliákia) vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. A gluténérzékenység a hasi panaszok mellett egyéb tüneteket is produkálhat: fejfájást, fáradtságot, izom- és ízületi fájdalmat, láb- vagy karzsibbadást, ekcémát, bőrkiütést, depressziót és vérszegénységet.
Nem csak képzel betegségét
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, megtalálható a búzában, rozsban, árpában és a zabban is. Ha valakinél rendszeres probléma a hasi fájdalom, hasmenés és puffadás, akkor gondolni kell arra is, hogy panaszai az étkezéssel, a gluténtartalmú ételek fogyasztásával függhetnek össze. A lisztérzékenység vérvizsgálattal és bélbiopsziával kimutatható, ám dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ilyen esetben egy negatív lelet nem jelent egyet a NCGS diagnózisával.
A gabonaféléknek ugyanis több összetevője is okozhat hasonló panaszokat. A cöliákia mellett - ami egy autoimmun betegség - létezik a búza-, vagy gabonaallergia is, ilyenkor a tüneteket nem a glutén, hanem a búza más fehérjéi (amiláz és tripszin inhibitorok, gliadin) okozzák. Emellett előfordulhat gluténérzékenység, amely definíciója szerint a glutén tartalmú élelmiszerek miatt fellépő tünetegyüttest jelöli, nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezést.
Mi történik a kivizsgálás során?
Ha felvetődik bennünk a gyanú, hogy visszatérő tüneteink hátterében a gabonafélék fogyasztása állhat, akkor érdemes gasztroenterológushoz fordulni. A kezelőorvos először részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről (mióta és mikor jelentkeznek, milyen jellegűek a panaszok). Jó, ha a kivizsgálás előtt ezekre felkészülni, érdemes fel is jegyezni, hogy a vizsgálat előtti napokban-hetekben milyen ételeket fogyasztottunk, amelyek nyomában a panaszok jelentkeztek. Fontos, hogy ebben az időszakban a szokásos ételeket fogyasszuk, ne zárjuk ki a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendből, mert így a vizsgálat sikertelen lehet, vagy hamis eredményt hozhat. Ezt követően cöliákia szerológiai vizsgálatra és allergia vizsgálatra kerülhet sor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha valakinek IgA hiánya van, akkor nem működik a szerológiai gyorsteszt, ezért vérvételre lehet szükség egyes esetekben. Ha ezek nem hoznak eredményt, segítségükkel nem sikerül azonosítani a tüneteket kiváltó fehérjét, akkor a kezelőorvos kizárásos diétát javasolhat. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a NCGS betegség fennállását, ezért a diagnózisban nagy szerepet kap a kizárásos diéta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot követő kettő-négy hétben nem szabad fogyasztani semmilyen gabonát tartalmazó ételt. Közben arra kell figyelni, hogy a panaszok javulnak-e.
Miért van szükség ennyi vizsgálatra?
Azért fontos ezeket a vizsgálatokat elvégeztetni, mert több kórkép - például bélfertőzések , vagy az utóbbi időben népbetegséggé vált irritábilis bél szindróma - is okozhat hasonló tüneteket, amelyek azonban eltérő diétát és terápiát kívánhatnak. Az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más betegségek is társulnak, például pajzsmirigy problémák, vagy diabétesz, a cöliákiás betegek gondozásánál fontos ezeket is nyomon követni. Ha a beteg önállóan kezd diétába, akkor nem csak ezek nem derülnek ki, de a nem szakszerű (nem elégséges, vagy túlzó mértékű) diéta is károsodást okozhat.
Sok helyen olvashatunk ma már a glutén fogyasztásával összefüggő panaszokról, ezért sokan már az előtt elkezdenek diétázni, mielőtt orvoshoz fordulnának. Ha a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt glutén tartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést, így könnyen ál-negatív eredmény születhet. Ezért fontos, hogy panaszok esetén ne a diéta legyen az első, hanem az alapos kivizsgálás, mert csak így lehet pontosan azonosítani a kiváltó okot.
Az NCGS kezelése
"Az utóbbi évek szakirodalmában megjelentek az olyan betegekről szóló leírások (nekem is voltak ilyen betegeim), akinél nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek" - foglalta össze a betegség diagnózisának lényegét dr. Hidvégi Edit. A megoldást ebben az esetben is a gluténmentes diéta jelenti. A tapasztalatok szerint a panaszok a glutén fogyasztásának elkerülésével megszűnnek, majd újra jelentkezhetnek, ha az anyag visszakerül a beteg étrendjébe.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Allergiaközpont
