Az elmúlt év során átfogó vizsgálatban mérte fel a hazai iskolai közétkeztetés helyzetét az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel. A felmérés követte a 2008-as vizsgálat módszertanát, így lehetőséget biztosít arra, hogy az elmúlt négy év változásait bemutassa.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy a közétkeztetést legnagyobb arányban az alsó tagozatosok veszik igénybe (90 százalék), a felsősöknél ez az arány 60 százalék, a középiskolások közül pedig már csak minden negyedik eszik a menzán. Ez az arány ízletes, egészséges, kulturált közétkeztetéssel jelentősen javítható a nemzetközi tapasztalatok szerint. A felmérés szerint a gyerekek a kitálalt ebéd háromnegyedét megették.
Az elemzés szerint a korábbiakhoz képest gyakrabban, átlagosan naponta egyszer kaptak nyers gyümölcsöt, zöldséget a gyerekek. Az iskolák többségében a teljes kiőrlésű pékárukat is felvették az étrendbe. A konyhák kétharmada vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, amelyek összhangban vannak az egészséges táplálkozás irányelveivel - a változatosság növelésén túl. A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani.
A vizsgálat azonban kedvezőtlen jelenségeket is feltárt: vannak iskolák, ahol nem biztosított a napi háromszori étkezés, sok helyen pedig az okoz problémát, hogy az ebéd elfogyasztására nincs elég idő - volt, ahol csak 10-15 perc jutott erre. Sajnálatos, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket nagyon ritkán kaptak a gyerekek: mennyisége nem érte el a korosztályos élettani szükséglet 58 százalékát. Együtt használt ételízesítőt és sót a főzőkonyhák több mint négyötöde. Ez a gyakorlat tükröződik az étrendek sótartalmán: a laboratóriumi mérések szerint ez még mindig az ajánlás többszöröse.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
