Folyadékszükségletünk változó, erősen függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, az életkorunktól, a táplálkozásunktól, a fizikai aktivitásunktól, illetve a verejtékezés mértékétől.
Bár télen a hőérzetünk is más, kevésbé érezzük a szomjúságot, mint a hőségben a megfelelő folyadékpótlásról a hidegebb hónapokban sem szabad megfeledkeznünk. Nem gondolnánk, de fokozott folyadékvesztést jelenthet a fűtött lakások meleg levegője, hisz télen több réteg ruhát viselünk, könnyen megizzadhatunk. Ezzel pedig jelenetős mennyiségű folyadék távozhat a szervezetből. A hidegben végzett testedzés közben is másképp érzékeljük a szomjúságot, a szervezet ilyenkor könnyebben fenntartja a normális testhőmérsékletet, ez nem jár annyi izzadással, de a valóságban sok folyadékot veszthetünk, amit elengedhetetlen pótolni. Így célszerű sport előtt és után is gondoskodni a megfelelő hidratáltságról.
Testsúlyunkat figyelembe véve tíz kilogrammonként naponta átlagosan 4 dl folyadék bevitele ajánlott (50kg=20dl). A szomjúságérzés megjelenésével, a szervezet már jelentős vízveszteséget szenved, ezért a nap folyamán a kiszáradás elkerülésének érdekében célszerű folyamatosan pótolni az elvesztett folyadékmennyiséget nem csupán nyáron, de télen is. Míg a folyadékbevitel kétharmadát italokkal biztosítjuk, addig egyharmadát a különböző táplálékokból nyerjük. Ez utóbbiak közül a gyümölcsök és a zöldségek tartalmazzák a legtöbb vizet.
A folyadékpótlásra, szomjoltásra az ivóvíz és az ásványvíz a legalkalmasabb. Az ásványvíz az egyik legjobban hasznosítható ital, nem csupán az elvesztett folyadékot, hanem a távozó ásványi anyagokat is pótolja. Ám napi folyadékszükségletünket nem célszerű kizárólag ásványvízzel fedezni. Érdemes natúr, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldségleveket, gyümölcs- és gyógynövényteákat is fogyasztani. Ugyanakkor fontos szem előtt tartanunk, hogy szervezetünk összes folyadékfelvételének részét képezik a nagy folyadéktartalmú élelmiszerek, pl. a joghurtok, a kefirek, és a levesek is. Gyümölcsleveknél érdemes adalékanyagoktól mentes, magas gyümölcstartalmú terméket választani. Ám gyakori fogyasztásuknál a kellemes íz, a vitamintartalom mellett számolnunk kell a komolyabb mennyiségű cukorbevitellel is. E termékekkel szemben az ásványvizek nem tartalmaznak kalóriát, így napi folyadékszükségletünk nagy részét érdemes ezekből fedezni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ásványvizekben magasabb - literenként 1000 mg - az összes oldott ásványi anyag tartalom és többféle ásványi sót tartalmaznak, mint a vezetékes víz. Az ásványvizek szennyeződésmentes felszín alatti vízadó rétegből származnak, összetételük a természetes minimális ingadozás keretein belül állandó. A vizeket kinyerésük után levegőztetik, de ezen kívül nem alkalmaznak semmilyen kezelést, nem tisztítják, kötelezően a víznyerő helyen palackozzák.
Rendszeres fogyasztásra azok az ásványvizek a legmegfelelőbbek, amelyek ásványianyag-tartalma nem haladja meg az 500 mg/litert. Míg az 500-2000 mg/l ásványi anyagot tartalmazó vizeket csak mértékkel, addig a jelentős 3000 mg/l ásványi anyagtartalmú vizeket csak alkalomszerűen fogyasszuk. Széles a termékpaletta különböző összetételű természetes és ásványi anyagokkal dúsított (szénsavas, szénsavval enyhén dúsított és szénsavmentes) ásványvizek közül válogathatunk. Egészségünk megőrzése érdekében azonban érdemes váltogatni a különböző márkákat, mert ha hosszú időn keresztül csak egyfajta terméket preferálunk, bizonyos ásványokból akár túl sok kerülhet a szervezetünkbe, míg más, szükséges anyagokhoz nem jutunk hozzá.
A kalcium túlzott mennyiségű bevitele székrekedést okozhat, rontja más ásványi anyagok (pl. vas, cink) felszívódását, és az arra érzékenyeknél könnyen vesekőképződéshez vezethet. A túl sok nátrium növelheti a vérnyomást, így a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek alacsony nátriumtartalmú termék ajánlott. Emésztőrendszeri problémák esetén pedig a szénsavmentes változat fogyasztása az előnyösebb.
Az üzletek polcain a rendszeresen sportolók, az egyoldalúan táplálkozók, a fogyókúrázók, a cukorbetegek is megtalálhatják az étrendjükhöz leginkább illeszkedő ásványvizeket. Ha egészségesen és változatosan akarjuk folyadékszükségletünket fedezni, akkor ásványvíz-fogyasztásunkat egészítsük ki más italokkal is, például gyümölcslevekkel, teákkal. A zöld tea jótékony hatása manapság a kutatások középpontjában áll, fogyasztása kedvező lehet az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésénél, egyúttal daganatellenes hatását is kiemelik. Fogyasztását célszerű gyakrabban beiktatni, hisz nemcsak változatos, de előnyös is.
