"Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olívaolaj - különösen az extra szűz olívaolaj - fogyasztásának megannyi előnyös hatása lehet az egészségünkre. A spanyol Predimed tanulmány például (a valaha volt legnagyobb randomizált kontrollált vizsgálat a mediterrán diétáról) megállapította, hogy azoknál a nőknél, akik mediterrán étrendet követtek extra szűz olívaolajjal kiegészítve, 62 százalékkal kisebb arányban alakult ki mellrák, mint azoknál a nőknél, akik pusztán egy alacsony zsírtartalmú diétát tartottak be étkezésükben" - mutat rá a The Conversation oldalán megjelent cikkében Richard Hoffman táplálkozási szakértő, a brit Hertfordshire-i Egyetem kutatója. Mint írja, arra vonatkozóan szintén születtek kutatási eredmények, hogy az extra szűz olívaolaj nemcsak a mellrák, hanem a 2-es típusú cukorbetegség és akár az Alzheimer-kór kialakulásával szemben is védelmet nyújthat.
De mitől jobb, egészségesebb ez az olajfajta, mint más étolajak? Hoffman szerint a válasz az összetételében rejlik. Zsírtartalmán túl ugyanis az extra szűz olívaolaj számos egyéb természetes összetevőt is felvonultat, beleértve például polifenolokat. A polifenolok természetes módon előfordulnak növényekben, és többféle pozitív egészségügyi hatással is kapcsolatba hozták már, így akár a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a kognitív zavarok csökkent kockázatával. Mi több, a polifenolok a bélflóra harmonikus működését is támogatják. "Feltételezések szerint az extra szűz olívaolaj fogyasztása azért nagyon előnyös a szív egészsége szempontjából, mert polifenoljai meggátolják, hogy a koleszterin oxidálódjon. Ez az a folyamat, amely során a koleszterin reakcióba lép az oxigénnel, oxidálódva pedig károsítja a vérereket" - magyarázza Hoffman.
Kifejti, az extra szűz olívaolaj annak köszönheti igen magas polifenoltartalmát, hogy egyszerű sajtolással nyerik ki az olívabogyóból. Az egyéb olívaolajok ezzel szemben jelentősebb feldolgozáson esnek át, aminek eredményeként polifenoljaik tetemes részét elveszítik. Ami az egyéb sütőolajokat illeti, legyen szó akár napraforgó- vagy repceolajról, azokat magokból nyerik. Csakhogy a magokból rendkívül nehéz kivonni olajtartalmukat, ezért az eljárás során hőkezelést és oldószereket is alkalmaznak. Így aztán hiába találhatóak meg polifenolok a napraforgóban és a repcében is, a végtermékbe ezek már alig-alig jutnak el.
A repceolajra sok esetben hivatkoznak egészséges alternatívaként az extra szűz olívaolajra. A táplálkozási szakértő szerint azonban hiába születtek arra vonatkozó tudományos eredmények, hogy a hidegen sajtolt repceolaj átmenetileg csökkentheti a koleszterinszintet, nem bizonyított, hogy képes lenne csökkenteni a magas koleszterinszinttel összefüggő betegségek kockázatát.
A polifenolok ezért hasznosak sütés közben
"Természetesen a legtöbben sütéshez használjuk az olajokat. Amikor azonban egy olajat túl magas hőfokra melegítünk, reakcióba lép a levegő oxigénjével, ezáltal az olaj zsírtartalma elkezd lebomlani. Mindez káros vegyületek képződéséhez vezet, amelyek irritálhatják például a szemet, illetve akár rákkeltőek is lehetnek. A repceolaj különösen érzékeny erre a folyamatra - amelyet oxidációnak nevezünk -, különösen akkor, ha többszöri alkalommal is felhasználjuk bő olajban sütéshez" - hangsúlyozza Hoffman. A polifenolok segítik meggátolni a zsírok oxidációját, ennél fogva az extra szűz olívaolaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad. A repceolaj és egyéb olajok polifenoltartalma viszont alacsonyabb, így zsírsavaik is védtelenebbek a hőkezelés hatásaival szemben.
Szintén fontos az extra szűz olívaolaj stabilitása szempontjából, hogy többségében egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Ezek egyaránt egészségesek és ellenállóak az oxidációval szemben. Bár a repceolaj is nagy mennyiségű egyszeresen telített zsírsavat tartalmaz, emellett azonban egy többszörösen telítetlen zsírsav, az úgynevezett alfa-linolénsav is számottevő volumenben megtalálható benne. Ez utóbbi az oxidáció tekintetében közel sem tekinthető stabilnak, ami tehát egy újabb érv amellett, miért nem szerencsés túlzottan felmelegíteni a repceolajat.
Bár a kókuszolajról is gyakran hallhatjuk, hogy egészséges opciót kínál a sütéshez, Hoffman szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy magas a telítettzsírsav-tartalma, ami jelentősen megemelheti a "rossz", azaz az LDL-koleszterin szintjét. Márpedig az emelkedett LDL-koleszterin-szint szív-érrendszeri megbetegedésekkel hozható összefüggésbe, és léteznek is arra vonatkozó tudományos bizonyítékok, hogy a kókuszolaj fokozza a szívbetegségek kialakulásának rizikóját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Fontos üzenet az extra szűz olívaolajról, hogy úgy tűnik, sokkal hatékonyabb, ha mediterrán diéta részeként fogyasztjuk - amely jellemzően nagy mennyiségben vonultat fel zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magvakat, halakat és olívaolajat egyaránt. Ennek oka talán, hogy az extra szűz olívaolaj és hasznos polifenoljai kölcsönhatásba lépnek más ételekkel, beleértve a zöldségeket, amelyek szintén részei ennek az étrendnek. A mediterrán diéta számos krónikus betegség csökkent kockázatával kapcsolatba hozható, mint a rosszindulatú daganatos megbetegedések, szív-érrendszeri kórképek és az Alzheimer-kór. Éppen ezért megéri egy kicsivel többet költeni az extra szűz olívaolajra" - hívja fel a figyelmet Hoffman.
Legjobban: