Még leginkább a hétvégi ebédeken és a hétköznapi vacsorákon ülünk le egy asztalhoz – derül ki egy reprezentatív Ipsos kutatásból. A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede a legfontosabbnak azt tartja, hogy a közös étkezések jótékonyan hatnak a családra, a gyerekek fejlődésére és szocializációjára.
A reprezentatív kutatás idén februárban és márciusban zajlott 500 magyar családanya kérdőíves megkérdezésével és 12 etnográfiai interjúval, ahol családokhoz látogattak el a felmérést végzők.
Míg a hétvégi ebédeken és vacsorákon 80%-ban együtt étkezik a család, a hétköznapokon általában már csak a vacsorákon ülünk le egy asztalhoz, de itt már 61%-ra csökken az arány. Érdekes az a számszerű egybeesés, amely szerint a magyar családoknak ugyancsak 61%-a egyszer sem ebédel együtt hétköznap és a közös reggelik is elmaradnak 46%-uknál. Épp ezért nem csoda, hogy az édesanyák 43%-a úgy gondolja, keveset étkeznek együtt. A 15-18 éves kamaszok még kevesebb időt töltenek a családi asztalnál, az ő esetükben a mamák 50%-a kevesli a közös étkezések számát – világít rá a hazai, családi étkezési szokásokra az Ipsos kutatása.
Pedig a közös étkezéseknek a táplálkozáson túlmutató jelentősége is van. A megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81% mondta azt, hogy a családi étkezések jótékonyan hatnak a gyermekük szociális fejlődésére és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sorrendben csak ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Az édesanyák több mint fele úgy vélte, a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához. Az iskolai dolgok zömmel a hétköznapi vacsorákon kerülnek elő, a hétvégeken inkább a személyesség kap nagyobb hangsúlyt.
Persze az sem mindegy, mi kerül az asztalra. A kutatás arra is rávilágít, hogy a hétköznapi vacsoráknál az egyszerű elkészítés és az adott étel kedveltsége a fő szempont. Figyelemre méltó, hogy az ételek megítélésébe nagyon erősen szerepet játszik a nosztalgikus érzelmi kötődés. Amit az édesanya kapott gyermekkorában, azt ő is szívesen adja, mi több, nem is tartja egészségtelennek, legyen az keksz vagy bundás kenyér, noha táplálkozástudományi szempontból ezek nem feltétlenül jobbak, mint bármelyik más nassolnivaló vagy egy pizzaszelet.
A házi készítésű ételek is előnyt élveznek a vásárolt termékekkel szemben. Noha az esetek nagy részében ezzel a dietetikus szakértő is egyetért, azért érdemes megjegyezni, hogy egy otthon bekevert tea vagy limonádé adott esetben semmivel sem tartalmaz kevesebb cukrot, mint például egy üdítőital.
"Ha például a gyerek reggeli nélkül megy el otthonról, a nap további részében nem pótolható energia- és tápanyaghiánnyal kell számolni. Ha a tízórait sem a szülője csomagolja, s egész nap rajta múlik, hogy mit választ, mit eszik, nem biztos, hogy a legmegfelelőbb táplálkozási szokásokat fogja kialakítani magának, ami később az ő családjában is mintául szolgál majd. A közös családi étkezéseknek generációkon átívelő hatása lehet, ami a táplálkozási szokásokat illeti" - mondja Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus.
A közös étkezések táplálkozáson túli hozzáadott értéke szintén nagyon erősen kijött a kutatásból. A megkérdezettek 86%-a a családi összetartó erő szempontjából tartja fontosnak, amelyet a pszichológus is megerősít.
"A közös étkezések keretet adnak a családi életnek. Az asztal mellett meg lehet egymással osztani a gondolatokat, a gondokat, az örömöket, s mindez az összetartozás élményét erősíti. Jó lehetőség arra is, hogy a felnőttek viselkedési mintát adjanak a gyerekeiknek. Persze könnyen pokollá is lehet tenni a közös asztalnál eltöltött időt, ha ezt a számonkérés, a folyamatos nevelés vagy az állandó tiltások színterévé tesszük" - hangsúlyozza Vekerdy Tamás pszichológus. "Az egyik legostobább mondás szerintem "a magyar ember evés közben nem beszél", de óva intenék az olyan tiltásoktól is, hogy leves előtt nem ihatsz, mert béka nő a hasadba, vagy meg kell enni előbb a levest, hogy másodikat is kapjál, és még sorolhatnám. Az étkezésnek nagy jelentősége van egy gyerek egészséges lelki fejlődésében és szocializációjában, nem mindegy, hogy milyen körben és milyen légkörben zajlanak ezek az alkalmak. A családi étkezés hétköznapi dolog, ne hagyjuk ki az éltünkből, mert a gyerekeknek nagy szükségük van rá ."
Ez is érdekelhet
A kutatás megrendelője a Coca-Cola Magyarország volt. A cég azért tartotta fontosnak megvizsgálni a hazai étkezési szokásokat, mert a márka erősen kötődik a közös étkezésekhez és az együtt megélt örömteli pillanatok egymással való megosztásához.
