Világszerte több millió csésze kávét fogyasztanak el az emberek, a kávézás nyomán 20 millió tonna kávézacc termelődik évente. Többsége a szemétben köt ki, bár manapság a háztartásokban, gazdaságokban bizonyos, de csekély mennyiséget felhasználnak földek trágyázására, illetve rovarok elűzésére.
Maga a kávé egészséges antioxidánsok gazdag forrása. A Pamplonában lévő Navarrai Egyetem kutatócsoportja Maria-Paz de Pena vezetésével azt próbálta kideríteni, hogy a különféle típusú kávék elkészítése során mennyi antioxidáns marad a kávézaccban.
Megvizsgálták a filteres főzőkben, az espresso-gépekben, a francia dugattyús főzőkben és a kotyogókban készült kávék maradványait, és megállapították, hogy a bennük lévő fő hatóanyagok - a koffein, a klorogénsav és az őrlés során keletkező polimer, a melanoidin - négyszer-hétszer több antioxidánst tartalmaznak, mint az elkészített kávé. A legtöbb a filter, az espresso és a dugattyús főzőkből származó zaccban van, kevesebb a kotyogókban keletkezettben.
A szakemberek megjegyzik, hogy ha ezeket az antioxidáns vegyületeket sikerül kivonni a zaccból, a maradék a továbbiakban felhasználható talajjavításra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyik ilyen például, hogy a hűtőszekrény szagának semlegesítésére használjuk fel a zaccot. Ha mondjuk, olyan sajtot tárolunk a hűtőben, aminek minden nyitásnál érezni az erős szagát, csak tegyünk mellé egy kis tálka friss kávéport, amit hagyjunk ott legalább egy napra. És ha megfogadja a tanácsunkat: ezt a kávét már ne főzze le utána. Kattintson a további tippekért!
