Az elmélet szerint a pulykafogyasztást követő elálmosodás egy aminosav, a triptofán miatt lép fel. Egyszersmind úgy tartják, a pulykahús különösen magas triptofántartalommal rendelkezik, így aztán semmi meglepő nincs abban, ha a karácsonyi asztaltól felállva egyenesen a legközelebbi kanapé felé vennénk legszívesebben az irányt – írja az IFLScience. A triptofán ugyanis a szerotonin, egy idegi ingerületátvivő vegyület nélkülözhetetlen összetevője, amely pedig fontos szerepet tölt be az alvás-ébrenlét ciklust irányító, álmosító hatású melatonin hormon termelődése szabályozásában. Triptofánt szervezetünk nem tud előállítani, csupán étrendünkön keresztül tudunk hozzájutni. Leegyszerűsítve a magas triptofánbevitel pedig sok szerotonint, illetve azon keresztül sok melatonint jelent. Ilyen módon valóban enyhe szedatív hatást fejt ki az emésztés során.
A mennyiség a lényeg
Csakhogy ezzel együtt is sokkal valószínűbb, hogy az ünnepi fogások után jelentkező álmosság kevésbé a triptofán, mint inkább a túlevés következménye, azaz a rengeteg bevitt szénhidráté, húsé, nem is beszélve az alkoholról. A hétköznapokban általában kajakómaként emlegetjük ezt az állapotot, míg a tudomány posztprandiális szomnolenciaként. Bárhogy is, a jelenség mögött rejlő okokra többféle lehetséges magyarázat létezik. Ezek egyike, hogy nagy étkezéseket követően sok vér áramlik a bélrendszer felé, segítve az emésztést. Mindez azonban azt is jelenti, hogy agyunk és testünk egyéb részei átmenetileg kevesebb oxigénhez jutnak, ami egyfajta kábaságban ütközik ki.
Valószínűbb ugyanakkor, hogy komplex biokémiai folyamatok húzódnak meg a háttérben. Engedve a terített ünnepi asztal megannyi ínycsiklandó fogása csábításának rengeteg szénhidrát kerülhet szervezetünkbe, ami komoly káoszt idéz elő vércukorszintünk szabályozásában. Hasnyálmirigyünk hatalmas mennyiségű inzulin kibocsátásával igyekszik helyreállítani a rendet, ami azonban a cukron túl a legtöbb aminosav szintjét is lecsökkenti vérünkben – kivéve a már említett triptofánét. Ha pedig nincsenek egyéb aminosavak az útjában, a triptofán is könnyebb átjut a máskülönben rendkívül szelektív vér-agy gáton, hogy aztán fokozott szerotonin- és melatoninelválasztást idézzen elő.
Nem a pulyka a bűnös
A triptofán kiemelt szerepe a kajakómában tehát nem teljes egészében mítosz, ugyanez viszont nem mondható el a pulykáról. A pulykahús ugyanis egyáltalán nem gazdagabb triptofánban, mint bármely más baromfi. Olyannyira, hogy például a csirkehúsban még több ilyen aminosav is található a pulykánál. De hasonlóképpen kiváló triptofánforrás – a teljesség igénye nélkül – a halhús, a tojás, a sajt és az olajos magvak is. Mindent egybevetve akkor sem ússzuk meg a karácsonyt evés után jött hirtelen fáradtság nélkül, ha önuralmat gyakorolva lemondunk az ünnep fényét emelő pulykasültekről. Mindaddig, amíg szénhidrátokban bővelkedő, mennyiségében is tetemes menüt veszünk magunkhoz, számíthatunk a kajakómára. Főként, ha egy-két pohár borral vagy tojáslikőrrel is lekísérjük a fejedelmi falatokat.