A kutatáshoz két csoport vizelet- és székletmintáit hasonlították össze: az egyik csoport étrendjében sok sajtféle szerepelt, a másikéban szinte semennyi. Azok mintáiban, akik több sajtot fogyasztottak, jelentősen több butirátot észleltek: ez pedig egy olyan rövid láncú zsírsav, amelyet a beleinkben lévő baktériumok termelnek. A magasabb butirátszint pedig magával vonja a jelentősebb kisebb "rossz" LDL-koleszterinszintet. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a sajt jobb hatással van szívünkre, mint a többi tejféleség.
Ugyan a tudomány még nem fedte fel teljesen azt, hogy a butirát pontosan miként is hat szervezetünkre, egyes állatkísérletek elemzései során kiderült, hogy ezen zsírsav hatására fejlődik az inzulinérzékenység , felgyorsul az anyagcsere és a gyulladást okozó oxidációs stressz hatása is csökken, nyilatkozta Morten R. Clausen, a tanulmány egyik szerzője. A kutatás ráadásul hivatkozza a Diabetes szakfolyóirat egy 2009-es kutatását is, amely szerint a butirátnak lehet köze a fogyáshoz.
Fontos azonban tudnunk, hogy ahány sajt, annyi hatás: szervezetünkre pedig az olyan érettebb sajtok hatnak a legkedvezőbben, mint a cheddar, a parmezán vagy a gruyére. A butirát ugyanis két helyről származhat: vagy közvetlenül a sajtokból , vagy pedig bélbaktériumainkból, bizonyos ételek fogyaszását követően. Mindkét esetben az érettebb sajtok juttatnak minket nagyobb butirátszinthez, ha ez a cél, a fiatalabb, kevésbé érett sajtokról érdemes megfeledkeznünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdemes érettebb sajtokat választani
Érdemes azt is tudni, hogy az érettebb sajtok sokkal aktívabb proteolízist váltanak ki: ez az a folyamat, amikor a fehérjék peptidekké és aminosavakká bomlanak le. Ennek hatására szénhidrát- és lipid-anyagcserénk tempója is megváltozik és jóval kevesebb haszsír gyülemlik fel szervezetünkben.
A kutatás eredményei nemcsak a már említett 2009-es kutatással vágnak egybe, hanem egy 2011-es vizsgálatéval is, amely szerint LDL-koleszterinszintünk csökken, ha zsírszükségletünket nem vajból, hanem sajtból fedezzük. Egy, az American Journal of Clinical Nutritionben publikált tanulmány pedig arra is rámutat, hogy jelentősebb sajtfogyasztás hatására tényleg fogyhatunk.
Ez a kutatók szerint azért van, mert a sajtot úgynevezett alacsony glikémiás indexű étrend részeként fogyasztották gyümcsökkel, zöldségekkel, húsokkal és teljes kiőrlésű ételekkel , magas glikémiás indexű feldolgozott és finomított szénhidrátok helyett.
