Barlanglakó őseink ugyanis nemcsak kedvelték a szénhidrátokat , legalább annyira szükségük is volt rá, mint ma nekünk, még akkor is, ha ők még nem termesztették, hanem gyűjtögették ezeket. Az tehát, hogy a paleo étrendben csak hús, hal és kevés zöldség és gyümölcs volt, kifejezetten téves.
Ezen földfelszín alatt fejlődő növények ugyanis olyan tápanyagokban gazdagok, amelyeket gyűjtögető életmódot folytató őseink igencsak kedveltek: akkor ásták ki ezeket, amikor csak szükségük volt rájuk. A régészeti leletek is arról árulkodnak, hogy őseink kevesebbet vadásztak, mint amit korábban feltételeztünk róluk. Lehet, hogy a hús volt a kedvelt ételük, de az energiamennyiség, amit ennek megszerzésére kellett fordítani, sokkal több volt annál, mint amit ki lehetett nyerni belőle. Ehhez képest a gumók sokkal hatékonyabban biztosították az energiát.
Emellett több evolúcióelméleti kutatás is azt állítja: barlanglakó őseink korántsem csak húst fogyasztottak. Az agy táplálásához ugyanis több energiára volt szükség, erre pedig a keményítőben gazdag növényeket.
Ez, illetve az a kulturális/társadalmi tény, hogy őseink főzni tanultak, mind azt mutatja, hogy növényeket fogyasztottak, ezeket pedig nemcsak ízesebbé, hanem könnyebben emészthetővé is akarták tenni.