Az új szabályok miatt nő a termékek hústartalma, így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa. A sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv átkerül a kötelező érvényű előírások közé - közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az előírás megjelenése októberben várható.
A húskészítmények esetében életbe lépő szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával, mivel az élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát. Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM használata tilos, más termékek pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatják azt. (A csontokról mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)
Kevesebb só
Számos termék - így például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász - esetében csökkent a sótartalom, és új termékekre, a többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a követelményeket.
A sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport esetében részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport azoknak a kenyereknek a köre, amelyek neve egyben utal az összetételükre is. Az új előírás 15 fajta - köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér - összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét adják az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt. Az államtitkár kifejtette, hogy a lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
