Bár napjainkra valamelyest romlott az általános renoméjuk, valójában a zsírok is rendkívül fontos részét képezik táplálkozásunknak, hiszen szervezetünk számos funkciójához nélkülözhetetlenek tápanyagként. Fontos tehát, hogy gondoskodjunk a megfelelő zsírbevitelről, ahogy az is, hogy az étkezés útján bevitt zsírok optimálisan hasznosulni tudjanak.
Ezt emésztési folyamatok összetett rendszere biztosítja, amely már a szájban megkezdődik a rágással és a nyál enzimjeivel, majd a gyomor érintésével a vékonybélben teljesedik ki. Itt a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzim és a májsejtek által kiválasztott, az epehólyagban tárolt epe közreműködésével bomlanak apróbb elemekre a zsírcseppek, hogy aztán a bélfalon át felszívódva a vérkeringésbe jussanak. Ha e folyamatok bármelyike megakad, abból emésztési zavar alakulhat ki, azaz az elfogyasztott zsírok egy része hasznosulatlanul távozhat a szervezetből.
Jelek, hogy a zsír emésztése nem megfelelő
Amennyiben a zsírok lebontása nem zajlik le megfelelően, úgy a széklettel nagy mennyiségben távozva megváltoztatják annak megjelenését. Ilyenkor úgynevezett zsírszéklet ürül, amely a szokásosnál világosabb, lágyabb állagú, illetve rendkívül bűzös lehet. Mindehhez - a pontos kiváltó októl függően - társulhatnak alhasi görcsök, puffadás , továbbá hosszabb távon fogyás is.
Időről időre bárkinél felléphetnek átmeneti panaszok, amiért sok esetben csupán a túlzásba vitt táplálékbevitel felelős. Magyarán előfordulhat, hogy például egy kiadós ünnepi vacsora után szervezetünknek egyszerűen nehézséget jelent, hogy megbirkózzon a nagy mennyiségű bevitt zsírral. Ha azonban mértéktartó étkezés mellett is vissza-visszatérő emésztési problémát tapasztalunk, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni a helyes diagnózis felállítása céljából.
Mi okozhat zsíremésztési zavart?
Mivel a zsírok lebontásában kulcsszerep jut a lipáz enzimnek, így annak elégtelen termelődése is lehet a problémák forrása. Cisztás fibrózistól a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásig többféle olyan betegség is állhat a háttérben, amely a hasnyálmirigyet károsítva csökkenti a szerv enzimtermelő képességét. Hasonlóképpen gondot okozhat, ha a máj nem termel elegendő epét, vagy az nem jut el a vékonybélbe. Különböző májbetegségek, epevezeték-elzáródás és epehólyag-gyulladás egyaránt zavart idézhet elő az emésztési folyamatban, aminek tüneteként aztán megnövekszik a széklettel ürülő zsír mennyisége.
Érdemes kitérni a zsírfelszívódást gátló gasztroenterológiai kórképek lehetséges szerepére is. A Crohn-betegség és a cöliákia egyaránt ronthatja a tápanyagok felszívódását a bélfal károsítása révén, de különféle emésztőrendszeri fertőzések is kifejtnek hasonló hatást. Szívelégtelenség következtében ödémásodhat a bélfal, ami szintén gátolja a tápanyag-felszívódást. Mellékhatásként zavart okozhatnak továbbá a zsíremésztésben egyes gyógyszerek is.
Hogyan csillapíthatjuk a panaszokat?
Az emésztési gondok megelőzésében sok esetben az is jó eredményeket hozhat, ha ügyelünk a kiegyensúlyozott és mértékletes táplálkozásra, illetve visszafogjuk a túlzottan megterhelő, magas zsírtartalmú ételek fogyasztását. Szintén jótékonyan hat az emésztésre a rendszeres testmozgás, amely mellett tehát e célból is javasolt elköteleződni. Ezzel együtt a kulináris élvezetektől sem kell teljesen elzárkóznunk: alkalmanként bátran engedhetünk akár a magyar konyha zsírokban gazdagabb fogásai által jelentett csábításnak is. Ezekre az alkalmakra ugyanakkor érdemes előre felkészülni. Gyógyszertárakban recept nélkül is kaphatók olyan enzimpótló készítmények, amelyek segítségével elejét vehetjük az emésztési zavarból adódó kellemetlenségeknek. Ha azonban a panaszok gyakorivá válnak, esetleg váratlan fogyással is társulnak, úgy mindenképpen konzultáljunk orvossal!