A népszerű főzőműsorok és a reklámok komoly befolyással bírnak a csirkehús piacán: a Baromfi Terméktanács adatai szerint az eladott csirkehús 20 százaléka Tudatos Vásárló, amely a hazai csirkepiacon tett szemlét.
Az aprólék, a farhát és a belsőségek arányaiban jóval kevésbé fogynak, mint a színhús. Tavaly 88,6 tonnányi belsőséget forgalmaztak az országban, a máj a legkelendőbb, mivel sokféle felhasználásra is alkalmas. A Tudatos Vásárló szerint a termelőknek a hasznot a mell és a comb hozza, a többi „talált pénz”. A boltban és a piacokon kapható csirkehús árát több tényező is befolyásolja, például hogy milyen idősen vágták le a csirkét. Kapható 4 és 12 hetesen vágott állat is - utóbbi a drágább, hiszen tovább nőtt, tovább kellett táplálni. Fontos tényező, hogy mivel etették a csirkét, hiszen a nagyüzemi állatok táplálása jóval olcsóbb, mint a szabadon kapirgáló, "boldog" csirkéé. Végül az is jelentősen befolyásolja az árat, hogy mennyire vizes a hús - erről azonban csak sütéskor győződhetünk meg, amikor a szép darab hús a harmadára ugrik össze.
A terméktanács szerint a magyar baromfitermelő ágazat teljes mértékben tudja fedezni a hazai keresletet, de még akkor sem szorulnánk importra, ha megkétszereződnie a csirkehús-fogyasztásunk. Ennek ellenére évente 40-50 tonnányi baromfihús érkezik az országba a világ minden tájáról. Nagykereskedőknél találhatunk fagyasztott brazil csirkemájat, brazil csirkemell filét, igaz, mellettük ott van a magyar csirkehús is, csakhogy az áraik között olykor 30 százalék a különbség a tengerentúli javára. Ilyenkor pedig sokszor hallgatunk a pénztárcánkra.
Ez is érdekelhet
Forrás: Tudatos Vásárló
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
