1. Fogmosás, fogtisztítás
A plakk, a fogakra rátelepülő ragadós bevonat összegyűjti a baktériumokat, amelyek a rossz leheletet okozzák. Ha a rágás után hátramaradnak élelmiszerdarabkák a fogak között, az is hozzáteszi a magáét a szájszag kialakulásához.
Ezen fogmosással lehet segíteni. Legalább napi két alkalommal szükséges fogat mosni, és fogvájóval, de inkább a fogak közötti szűk résbe is beférő fogselyemmel egyszer tisztítást végezni. A száj és a fogak tisztítását azonban nem érdemes túlzásba vinni, mert elkopik a fogak felülete, ami előkészítheti a szuvasodást.
2. A szájöblítés is hasznos
A szájvíz extra védelmet ad a baktériumok ellen. A friss menta íztől mindenki jobban érzi magát. A szájvíz azzal, hogy megöli a baktériumokat, a rossz lehelet okát a forrásánál szünteti meg. A szájöblítés vízzel is hasznos, mert segít a megfelelő lehelet megtartásában. Különösen étkezés után érdemes erre gondot fordítani, és megszabadulni a fogak zugában megakadó élelmiszermaradványoktól.
3. A nyelv megtisztításával sok baktériumtól lehet megszabadulni
A nyelven lévő vékony lepedék otthonául szolgálhat bűzt keltő baktériumoknak. Ezeket úgy lehet legkönnyebben eltávolítani, hogy a fogkefével óvatosan átsimítjuk a nyelvet. Vannak olyan fogkefék , amelyeknek a fején nyelvtisztító felületet is kialakítanak, illetve külön nyelvtisztító eszközöket is lehet vásárolni.
4. Kerülje az olyan élelmiszereket, amelyektől savanyú a lehelet
A hagymától és a fokhagymától szagos leheletet nem veszi jó néven senki. Ezek elég erősen illatoznak ahhoz, hogy a fogmosás se segítsen. Ráadásul a kellemetlen aromák nemcsak a szájból gomolyoknak elő, hanem bejutnak a véráramba, azzal a tüdőbe, s onnan kilélegezve kellemetlen szájszagot árasztanak. Itt nincs más segítség, mint kerülni kell a fogyasztásukat, ha az ember dolgozni megy, vagy barátokkal találkozik. Vannak sportolók, akik persze szándékosan fogyasztanak ilyen étkeket, hogy "illathadviseléssel" zavarják meg az ellenfelüket.
Ha társaságba megyünk, érdemes elkerülni a hagyma fogyasztását
5. A dohányzársól le kell szokni
A dohányzás rákot okoz, károsíthatja az ínyt, beszennyezheti a fogakat, és megalapozza a rossz lehelet. A nikotinfüggőség nehezen küzdhető le, de orvosi tapaszok segíthetnek megfékezni a cigaretta iránti heves vágyat. Ha még így is túl nagy a feladat, érdemes orvossal beszélni a leszoktató programokban való részvételről, vagy olyan gyógyszerek szedéséről, amelyek segítenek megszabadulni e káros és egyre drágább szokástól.
6. A rágógumi komoly fegyver a baktériumok ellen
Az étkezéseket gyakorta édességek fogyasztásával zárjuk le. A baktériumok pedig szabályosan imádják a cukrot. Csakhogy azt lebontva savakat termelnek, amelyek erodálják a fogfelszínt, és megnyitják az utat a fogszuvasodás előtt. Ráadásul az egész folyamatot a rossz szagú lehelet kialakulása kíséri. Ezért étkezés után mindig érdemes cukormentes rágógumit rágcsálni, mert megtisztítja a fogakat, eltünteti a plakkot, és nyáltermelésre serkent. A nyállal együtt pedig az oldott cukor és a rossz lehelet lehetősége is távozik, mert a baktériumok éhen maradnak.
7. Nem csak a fog-, hanem a fogínyápolás is elengedhetetlen
Ínybetegségek is okozói lehetnek a rossz leheletnek. A baktériumok a fogak alján, az ínyhús alatti zsebekben gyülekeznek, és előállítják a nemkívánatos szagot. Az ínybetegségeket legjobb orvossal, különösen erre specializálódott orvossal kezeltetni.
8. Nedvesítse meg a száját!
Az elegendő nyál hiánya fogszuvasodáshoz és a rossz lehelethez vezet. Aki hajlamos rá, hogy kiszáradjon a szája, igyon sok vizet a nap folyamán. De rághat cukormentes rágógumit, vagy szopogathat cukormentes kemény cukorkát is. Éjjel pedig érdemes megpróbálni párásító berendezést működtetni.
9. A fogorvost érdemes rendszeresen látogatni
Ha a rossz lehelet a fenti műveletek ellenére sem múlik el, érdemes elmenni a fogorvoshoz. A rendelkezésére álló eszközökkel ugyanis meg tudja állapítani a kellemetlen szag forrását, illetve kiszűrheti, hogy a probléma kapcsolódik-e esetleg valamilyen betegséghez.