Ez az első fázis. A második fázisban a szerves anyagok is eltűnnek, és anyaghiány, üreg keletkezik a fogzománcban. Ez a leggyakoribb krónikus betegség a világon, amely régiónként eltérően a lakosság 80 – 100 százalékát érinti. A fogszuvasodás a korai szakaszában vagy induló fázisban még megállítható vagy akár vissza is fordítható, ha a kiváltó ok csökken vagy teljesen megszűnik.
- A WHO által 32 európai országban szervezett felmérés szerint a fogszuvasodás elterjedtségét tekintve Magyarország a 24.-ik helyen áll, rossz helyzetben van.
- Magyarországi adatok szerint a gyermek- és a serdülőkori fogszuvasodás tízévenként megkétszereződik.
- A magyar lakosság nagyrészt meg van győződve arról, hogy a fogszuvasodás a gyerekeknél fordul elő leginkább.
- A magyarok tisztában vannak a fogszuvasodás negatív hatásaival (szuvasodás kockázata és a fogak elvesztése). A túlnyomó többség tisztában van azzal is, hogy a fogszuvasodás megelőzhető megfelelő szájhigiéniával. Közel 75% úgy nyilatkozik, hogy nem tesz meg mindent a fogszuvasodás megelőzéséért.
- A megkérdezettek közel 90%-a azt állítja, hogy legalább alapvető ismeretekkel rendelkezik a fogszuvasodás megelőzéséről.
A fogszuvasodás kialakulása
Jó szájhigiéne esetén a fogak ásványi anyagvesztése és annak visszaépülése egyensúlyban van. Ha a demineralizáció (ásványianyag-vesztés) mértéke gyorsabban következik be, mint a remineralizáció (ásványi anyag beépülés), egy fehér folt jelenik meg a fogzománcon. Fontos tudni, hogy a fogszuvasodás ebben a korai szakban megfelelő kezeléssel visszafordítható! Ha nem történik meg a beavatkozás a fog elveszítheti szerkezeti egységét, a zománcban üreg képződik. A fogszuvasodás a betegség előrehaladtával egyre súlyosabbá válik, de a folyamat lassítható, ideális esetben megállítható és ellátható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Demineralizáció (ásványianyag-vesztés): a cariogén baktériumok a plakkban a szénhidrátokat (sokak szerint helytelenül csak a cukroknak tulajdonítanak jelentőséget!) káros savakká alakítják ezzel a pH értéket kritikus szintre csökkentve (pH 5.5) elindítják a demineralizációt.
Korai elváltozás: a fogak állandó demineralizációs és remineralizációs állapotban vannak. Ha a demineralizáció mértéke gyorsabban következik be, mint a remineralizáció (kioldott szervetlen anyagok a nyálból való visszaépülése) egy fehér folt jelenik meg a fogzománcon.
Fogszuvasodás: Ha a zománc tartós savi pH-nak van kitéve, tartóssá válik a demineralizáció, a fog elveszíti szerkezeti egységét, így a zománcban üreg képződik .
A fogszuvasodás következménye
A cukrokban (szénhidrátban) gazdag egészségtelen táplálkozás, a nem megfelelő mennyiségű fluorid és a rossz szájápolási szokások a legfontosabb tényezők, amelyek leginkább elősegítik a fogszuvasodás kialakulását. Ezekről egyre többet lehet olvasni, és szerencsére világszerte átalakulóban vannak az étkezési és táplálkozási szokások, amivel egyes országokban sikerült is csökkenteni a fogszuvasodás magas előfordulási arányát.
A fogszuvasodás néhány fontos következménye:
- Egészségügyi következmény: a fogak rossz állapota súlyos egészségügyi problémákhoz kialakulásához vezethet. A fogszuvasodás fájdalmat, gyulladást és a fog csökkent funkcióját, végső soron a kezeletlen fog elvesztését eredményezi. (A letöredezett, éles szélű fogak mechanikai irritációja oka lehet rosszindulatú elváltozásoknak. Magyarországon a férfiak körében 3800 szájrákos esetet diagnosztizálnak évente és körülbelül 1700 haláleset hozható összefüggésbe a problémával.)
- Társadalmi hatás: a fogszuvasodás hatással lehet nem csak a rágófunkcióra, de az esztétikára, így az egyén önbecsülésére, a foglalkoztathatóságra és a társadalmi elfogadására.
- (megjegyzendő, hogy világszerte fogászati probléma miatt évente 51 millió órát hiányoznak a gyerekek az iskolából.)
- Gazdasági hatás: a fogak és a száj rossz állapota nem csak egyént érinti, de hatással van a társadalmi/gazdasági helyzetre is. Az ellátásra, kezelésre fordított összeg jelentősen meghaladja a megelőzéshez szükséges anyagi ráfordítást. Jelenleg az Európai Uniós országokban több, a költségvetés 5-10% százalékát fordítják megelőzésre, sajnos Magyarországon csupán 0,16%-ot!
Ez is érdekelhet
