A fogászati kezeléseknél alkalmazott előke rögzítésére szolgáló csipeszek 40 százalékán aerob, 70 százalékánál anaerob baktérium marad vissza a fertőtlenítés után - vonja le a következtetést a Compendium of Continuing Education in Dentistry áprilisi számában olvasható tanulmány.
A Tufts Egyetem munkatárainak elemzése szerint fontos fertőzési forrást jelenthetnek a fogászati előkék rögzítésében használt kapcsok, melyeket a hagyományos fertőtlenítés nem képes teljes mértékben csírátlanítani. Ugyan az esetek zömében a fogászati beavatkozást követően az eszköz azonnal fertőtlenítésre kerül, a kezelés ellenére azonban a csipeszek 40 százaléka bizonyult pozitívnak aerob, 70 százaléka pedig anaerob baktériumokra.
Dr. Addy Alt-Holland és munkatársai a kapcsok felszínén életképesen maradó baktériumokat vizsgálták, nem pedig azt, hogyan kerülhet át a fertőzés egyik betegről a másikra. A detektált törzsek mindegyike előfordul a normál környezetben, azonban nem szabad elfelejteni, hogy arra fogékony, például immunhiányos emberben ezek a mikrobák is képesek betegséget okozni.
Ez is érdekelhet
A vizsgálatban 20 féle csipeszt teszteltek, melyeket az újrafelhasználás előtt fertőtlenítettek, leginkább alkoholtartalmú szerekkel. A fertőtlenítési protokoll teljes mértékben megfelelt az intézmény biztonsági előírásainak. A teszt molekuláris technológiák segítségével célozta a leggyakoribb 300 szájüregi baktériumot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: