Az emberi szervezet nagyon gyorsan képes alkalmazkodni, és ez a szaglásunkra különösen igaz. Ez azt jelenti, hogy idegen szagokat könnyen meg tudunk különböztetni, ám a saját illatunkhoz már annyira hozzá vagyunk szokva, hogy nem is nagyon érzékeljük, ha kellemetlen a szájszagunk. Éppen ezért nem a legjobb módszer az, amit a leggyakrabban tanácsolnak: ha belelehelünk az összezárt tenyerünkbe és megszagoljuk, tulajdonképpen csak a tenyerünk illatát fogjuk érezni.
Így deríthetjük ki, büdös-e a szánk
A legegyszerűbb módszer az, ha megkérdezünk valakit, akiben megbízunk és akinek nem kínos őszinte választ adni. Ha azonban az emberek megdörzsölik az orrukat vagy hátrébb lépnek, ha beszélni kezdünk hozzájuk, arra utalhat, hogy igen kellemetlen a leheletünk.
Ha egyedül vagyunk, vagy túlságosan kínosnak érezzük a kérdést, nyaljuk meg a csuklónk belső felét vagy a kézfejünket, várjunk egy percet, majd szagoljuk meg. Ezek a bőrfelületek viszonylag tiszták és ritkábban izzadnak, mint a tenyerünk, így a teszt valós eredményt adhat. Ha valóban rossz a leheletünk, akkor a kellemetlen szagokat okozó kénvegyületek a nyelvről a bőrre kerülnek és ott is érezhetővé válnak.
A nyelvünk is jó jelzője lehet annak, mennyire kellemetlen a leheletünk. A nyelven baktériumokat találhatunk, melyek melléktermékei vagy túlzott elszaporodása okozzák a rossz leheletet. Ha a nyelvünket kinyújtva fehéres filmréteget veszünk észre, akkor valószínűleg a leheletünk is kellemetlen. Tesztelhetjük a leheletünket egy fültisztító pálcikával is: töröljük meg óvatosan a nyelvünk hátsó részét, majd szagoljuk meg. A vatta el is színeződhet, a sárgás árnyalat a nyelven lévő kénvegyületekre utal, melyek a szájszagért is felelősek. Hasonlóan működik az is, ha a használt fogselymet szagoljuk meg vagy ha egy kanállal óvatosan lekaparjuk a nyelvünk hátsó felületét.
A legpontosabb módszer a rossz lehelet megállapítására a haliméter. Ez az eszköz egyre több fogorvosi rendelőben megtalálható, és a kilélegzett levegőben, illetve a nyálban található szulfidmolekulák koncentrációját méri.
Mi okozza a szájszagot?
A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az, hogy nem iszunk eleget vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk. Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok pedig elszaporodhatnak. A nem megfelelő szájhigiénia is rossz szájszaghoz vezet, hiszen a fogak között megtapadó, nem eltávolított ételmaradványok bomlása is kellemetlen szagokhoz vezet.
Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos betegségeknél a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti (például a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, a vesebetegségre pedig az ammóniaszag utalhat). Rossz szájszagot okozhatnak a fül és az orrmelléküregek a betegségei, a garatproblémák, a mandulagyulladás vagy a száj és a garat daganatos betegségei is. Azonban ezek az okok a kellemetlen szájszagok mindössze 10 százalékáért felelősek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Öt egyszerű módszer a szájszag ellen
Igyunk elegendő folyadékot! A kiszáradó száj ellen a legjobb módszer, ha nem feledkezünk el a vízivásról. Így a szervezetünk is elegendő nyálat termel, ezzel pedig csökken a rossz lehelet kialakulásának esélye.
Tisztítsuk a nyelvünket is! A nyelven megtapadó, rossz szagokat okozó lepedék eltávolítására a legjobbak a mechanikai módszerek, vagyis az, ha egy speciális eszközzel vagy a fogkefénk segítségével "lekaparjuk" a nyelvet.
Öblögessünk szájvízzel! A szájvíz segít elpusztítani és "lemosni" a baktériumokat. A művelet akkor a leghatékonyabb, ha legalább harminc másodpercig tart és utána fél óráig nem eszünk semmit.
Használjunk fogselymet! A fogselyemmel eltávolíthatjuk a fogak közé szorult ételmaradékokat , melyek bomlása szintén rossz szájszagot eredményez.
Ez is érdekelhet
Együnk „szájbarát” ételeket! Azt tudjuk jól, hogy bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, fűszeres fogások) fogyasztása rossz szájszaggal jár együtt, kevesebben vannak tisztában azzal, hogy más ételek viszont előnyösen befolyásolják a szájszagot. A zöld teának és a fahéjnak antibakteriális hatásai is vannak , a ropogós, harsogós zöldségek és gyümölcsök (alma, zellerszár) pedig duplán is hatással vannak a szájszagra, egyrészt mert a fogyasztásuk több nyál termelésével jár együtt, másrészt a textúrájuk természetes „fogkefeként” is működik.
